Isten lakást vett bennünk. Belülről szeretne átformálni bennünket, mint a magzat az édesanyját, akinek mindene a szíve alatt lüktető élet körül forog. 

Amikor azt mondod, szeretsz, s közben gyűlölöd magad.

Nyilván senkinek nem kerülte el a figyelmét, hogy milyen sok vicc – verbális és képi – született a járvány ideje alatt. Sokkal több, mint akár egy évvel ezelőtt. Miért van ez így?

Hívő emberek számára fontos jelképeket meggyalázni nem a szabadság ereje, hanem az érzelmi mélyszegénység jele.

Gerhard Ludwig Müller bíboros, Carlo Maria Viganò érsek és más katolikus személyiségek aláírásával május 7-én felhívás jelent meg a koronavírus politikai kihasználásának megakadályozására.

Ahhoz, hogy felajánlhassuk Isten barátságát az embereknek, le kell szállni "magaslatainkról". Így könnyebb lesz befogadniuk a szeretetét. 

A szép, a szexi nem feltétlen jelent jót is.

Mi tart vissza minket?

Az ünnep előtt kimentünk a temetőbe édesanyám sírjához.

Aki mer önként kiszolgáltatott, sebezhető lenni, az már szabad. Nem gyárt önigazoló és vádaskodó magyarázatokat. Mer az lenni, aki valójában. 

Úgy tűnik, a válsághisztéria folyamatos fenntartása ma szükséglet, sőt, függőség.

Olyanokat is megölelnék már, akiket békeidőben sem.