A SZEMlélek tudósítója is ott van a Ferenc pápa részvételével zajló Ifjúsági Világtalálkozón. Videós helyszíni beszámoló 12 ezer kilométerrel és fél tucat időzónával odébbról.
Buenos Dias, azaz Jó reggelt! :)
3 évvel ezelőtt lelkesen jelentgettem, hogy mi történik a krakkói ifjúsági találkozón, most pedig elmondhatatlan öröm van a Szívemben, hogy itt lehetek Panamában. Lassan egy hete vagyok spanyolajkú földön, s nagyon megfogott az itteni lakosok temperamentuma. 4 napot töltöttünk Costa Rica területén, ahol az Emmanuel közösség előtalálkozóján vettünk részt – az Emmanuel közösség missziós iskolájának tanulójaként én is segédkeztem a program lebonyolításában.
Costa Rica-ba a világ minden pontjáról érkeztek fiatalok: Kanada, Németország, Franciaország, Brazília, Chile, Peru, Nicaragua, Kolumbia, Mexikó, Equador egyaránt képviseltette magát. A mindennapos szentmise, dicsőítés, szentségimádás, katekézisek, workshopok segítették a lelki felkészülést, valamint részt vettünk a helyiek missziójában, így vasárnap kipróbálhattuk milyen a háztól házig evangelizáció.
Azokban a napokban egy nagyon kedves családhoz kerültem, egy brazil lánnyal együtt így első kézből tapasztalhattam meg a helyiek vendégszeretetét. Bár sem spanyolul, sem portugálul nem beszélek, de hála a Google fordítónak sikerült megérteni egymást.
Vasárnap este indultunk tovább Panamába s egy 25 órás buszút után meg is érkeztünk. Isten nagyon a tenyerén hordoz minket, mert a tornatermi szállás helyett ismét egy családhoz osztottak be, amelynek tagjai szeretettel fogadtak be minket.
Panama gyönyörű. A helyiek már 2 éve készülnek a világtalálkozóra, nagyon profin megszervezték a programokat, többnyire minden spanyol vagy angol nyelven folyik, mindig biztosítanak fordítást is mindkét nyelven.
A nyitó szentmise a Cinta Costera-n volt, ami Panama egyik legszebb része, gyönyörű kilátás nyúlik a felhőkarcolókra.
Az odajutás is gördülékenyen ment. Több kilométeren keresztül hallatszott, ahogy a fiatalok kiabálják: "Esta es la juventud del papa", vagyis "Íme, a Pápa fiataljai."
A szentmisét bemutató püspök megköszönte, hogy itt vagyunk, s azzal bátorított, hogy mi vagyunk a jövő, az egyház reménysége, s rajtunk a sor, hogy jobbá tegyük ezt a világot.
Másnap elkezdődtek a katekézisek. A mi csoportunk (Esm-Nyc: Emmanuel School of mission) felelős az egyik angol nyelvű helyszínért, ahová többnyire Amerikából érkeztek fiatalok. Az első nap során a brit Terry Drainey püspök, a második napon az amerikai Robert Breman püspök tartott előadást.
A találkozó témája: "Here I am", vagyis "Itt vagyok, engem küldj!" Ez felhívás, hogy merjünk igent mondani Istennek, ne féljünk. Merjünk beülni abba az autóba, ahol Jézus a sofőr, még ha nem is tudjuk hová tart. Isten mindig a legjobbat akarja számunkra. Ha keressük Istent, merjünk csendben lenni a csendben imádkozni, mert így hallhatjuk meg Isten hangját – mi az, amit a szívünkbe helyezett, mi az ő terve a számunkra. Isten szeretné, ha jobban hallgatnánk rá. Építsünk ki kapcsolatot Jézussal. Ismered őt igazán? Találkozhatsz vele a csendben, az Eucharisztiában, a szentségimádáson.
A beszédekben elhangzott: olyan világban élünk, ami önző, materialista, zajos, s elvonja a figyelmünket a mobiltelefon, a közösségi média, zenehallgatás... Nem könnyű kereszténynek lenni, de gondoljunk Jézusra, ő mennyit szenvedett és küzdött. Isten velünk van mindig, csak bíznunk kell benne. Isten meghív téged is hogy szikla legyél mint Péter. Kész vagy egy hajóban evezni Jézussal s igent mondani?
Ma, amikor e sorokat írom, megérkezett a pápa. Köszöntött minket, s akárcsak Szent II. János Pál, azzal kezdte a beszédét, hogy ne féljünk, Szent Péter és az egyház velünk van hitben, reményben és szeretetben. Merjük megnyitni a szívünket a Szentléleknek, fogadjuk be Isten kegyelmét. Az egyháznak szüksége van új Pünkösdre, szüksége van a fiatalokra.
Itt vagyunk több ezren, különböző nemzetből, különböző nyelvűek, különböző öltözékben s különböző kulturális háttérrel... Mégis itt vagyunk együtt, közösen ünnepelünk Jézus Krisztust. A pápa arra buzdított minket, hogy merjünk kockázatot vállalni, lépéseket tenni Isten s az emberek felé. Közösen imádkoztunk, hogy Isten szeretete lángoljon fel bennünk, tanítson meg Isten szeretni, s szeretettel lenni mások iránt, ahogy Jézus is szeret minket.
Az ifjúsági találkozó folytatódik. Arra buzdítok Innen, Panamából mindenkit, hogy ha van lehetősége, vegyen részt a budapesti Panama-napon.
Anno én is részt vettem az egri Magyar Sydney és a pécsi Hungario rendezvényeken, ahol ugyanazt az élményt tapasztalhattam meg kicsiben, mint itt, csak nemzeti körülmények között. Találkozzunk és bátorítsuk egymást, hiszen nem vagyunk egyedül.
Fazekas Flóra