Unod már a szívecskés lufit, a cuki kütyüket, az év más napjain elhanyagolt párkapcsolati figyelmességeket túlkompenzáló ajándékhalmot? Az élet besegít: ez a Valentin nap most tényleg más lehet, mint a többi!

Sokak tapasztalata szerint a romantikus vonzalom idővel megfakul, az érzelmek elmúlnak, a kapcsolat kihűl... Nem biztos, hogy mindenképp így kell lennie.

Az elmúlt napokban élénk véleményfolyam kezdett áradni annak kapcsán, hogy helyénvaló-e, ha egy plébános politikai vonatkozású beszédet tart a templomban.

Karácsony napján leállt egy férfi légzése – párja a mentők kiérkezéséig végezte az újraélesztést, sikerült életben is tartani a kétgyermekes apát.

Nem csábító mosolya, csodás alakja, hanem a világot boldogabb hellyé tevő belső értékei miatt érdemelheti ki az elismerő jelzőt.

December 29-én valószínűleg utoljára szerepelt színpadi felállásban a Rapülők együttes. Nem terveztem, hogy elmegyek a programra, ám végül így alakult, és nem is bántam meg.

Mária jegyese látszólag csendes mellékszereplője a karácsonyi történetnek, pedig nélküle ez a csoda aligha jött volna létre.

Nem Franciaországban, vagy egyéb nyugati országban történt az eset, hanem egy magyar faluban. A fatolvajlás akár ünneprontás is lehetne, de csak akkor, ha hagyjuk.

A helyszínen próbáltam kideríteni, van-e okuk aggodalomra a történelmi egyházaknak az új vallási kezdeményezés növekvő népszerűsége okán. Szerintem igenis van, de nem azért, amitől sokan tartanak.

Persze, hiszen a szokások követése ellenére valójában minden évben egy kicsit másként éljük át az ünnepet. De mindig van, amiben érdemes fejlődni, növekedni.

Ki az az őrült, aki télidőben reggel 6-kor már ott van a templomban? Senki. Aki ott van, nem őrült, hanem olyan kereső, aki tudja, hogy van keresnivalója.

Botrányos belga installáció képe járja körbe a világot – az elkövetőnek nyilvánvalóan épp a botrányokozás volt a célja. Mit kezdjünk a jelenséggel?