A média az elmúlt napokban nem először ad olyan szavakat a katolikus egyházfő szájába, amiket nem mondott – éspedig nyilván nem véletlenül – Ferenc.

Nemrég írtam róla, hogy egy magyar lap, avagy annak online felülete szerint a pápa nem hisz a "medugorjei" jelenésekben, legalábbis erről szólna egy bizonyos nyilatkozat. A baj csak az, hogy a pápa idézett megszólalása nem nyilatkozat, hanem egy zártkörű kötetlen beszélgetés leirata, amelynek érintett részében nem a saját hitéről, hanem a katolikus tanításról, az egyház hitéről beszél, és szóba se hozza Medjugorjét. Olyasmire utal, ami azzal a zarándokhellyel is összefüggésbe hozható, meg még további látomásokkal, üzenetekkel, amelyek akár könyv formájában is megrendelhetők az érdeklődők által. Nem a téves közlés miatt reagáltam akkor, hanem a közösségi médiában a cikk kapcsán terjedő indulatos reakció további folyamát szerettem volna megállítani. Úgy tűnik, nem volt hiábavaló a fáradozás.

Ezúttal az általunk nemrég bemutatott, a Zeit című lapban megjelent pápai interjú vált a félreértelmezés tárgyává, amellyel kapcsolatban az interjút átolvasva, majd a lényegét szemlézve magam is sokat gondolkodtam a megfelelő címadáson. Merthogy a pápa érdekes kijelentéseket tett, különösen a házas férfiak esetleges bővülő szerepkörére utalva, de biztosan nem állított olyat, ami szerint "A pápa bevezetné, hogy lehessenek papok a házas emberek", amint ezt az Index címe állítja. Sőt, éppenséggel kitér az ezt a gondolatot tovább firtató kérdés direkt megválaszolása elől (amiből az következik, hogy valószínűleg nincs még itt az ideje erről bármit konkrétan kijelenteni). A magyar portál mentségére szólhat, hogy ők a CNN hírszerű cikkéből dolgoztak, így a félreferdítés nem tőlük indult. A pápa annyit mondott, hogy meg kell vizsgálni, milyen további szerepeket, feladatokat kaphatnak a nős férfiak.

– El kell gondolkodnunk azon, hogy a Viri probati lehet-e út. Akkor azt is meg kell határoznunk, hogy ők milyen feladatokat vállalhatnak, például távoli egyházközségekben – mondta a pápa, majd később hozzátette: – Az egyház dolga folyamatosan a megfelelő pillanat felismerése, annak felismerése, mikor kíván valamit a Szentlélek. Ezért mondtam, hogy a Viri probati-ról tovább gondolkodunk.

Vagyis nem a pápa, hanem az egyház, nem vezetné be, hanem elgondolkodik rajta, és semmi utalás nincs arra vonatkozóan, hogy papok lennének azok a bizonyos kipróbált házas emberek, hanem esetleg további feladatokat vállalhatnak. Mindebből nem következik, hogy akár egyszer majd házas embereket ne szentelhetnének pappá, de az biztos, hogy a pápa nem mondott olyat az interjúban, amit a szájába adnak.

Soha jobbkor nem csatlakozhatott volna a SZEMlélek csapatához Gundel Takács Gábor, aki tegnap megjelent írásában arról értekezik, hogy miként kerülhetett járógipsz a karjára. A megfejtés nem bonyolult: a média torzító közreműködése révén.

Valamiért nem akarózik tiszta forrásból dolgoznia egyes kollégáknak, pedig némi utánajárás, a valósággal való összevetés segítene elkerülni a hiteltelenség bélyegét. Hiába írták meg többen is hamisan a napokban, nem indít most családtudományi szakot a kormány, ahogy Ferenc pápa lemondását sem kérik az "őt támogató bíborosok", azt sem mondta az egyházfő, hogy jobb ateistának lenni, mint álszent kereszténynek, a sor pedig sajnos könnyen folytatható lenne. Hová lett a szakmai igényesség? Mindezzel az a baj, hogy sok ember elhiszi, amit "megírnak", ezzel pedig feleslegesen, akár ártó módon képes a félreértelmezés közreadója vágyakat, akár indulatokat is kelteni az olvasóban.

Öröm az ürömben, hogy hamarosan megjelenik Ferenc pápa idézett/félreértelmezett interjúja teljes terjedelemben magyar nyelven, amit a SZEMlélek is leközöl majd. Sok érdekes téma felmerül, érdemes visszatérni hozzánk és elolvasni majd a nem rövid szöveget. Szó van benne személyes hitről, válságokról, s arról is, hogy milyennek képzeli a pápa az ördögöt. A riporter még azt is megkérdezi, hogy a sátán próbált-e már valaha beszélni a pápával. A válaszok nemsokára kiderülnek – hitelesen, korrekten fogjuk továbbra is közvetíteni azokat.

Gégény István