Egyre több család küzd azzal, hogy összehozza a havidíjra valót, nem beszélve a több százezres kauciókról.
A légkondis szoba hűvösében könnyen beszélgetünk a betakarítás napjairól, amikor kaszával aratták a megdőlt gabonát. Nem is volt olyan rég, a hatvanas évek végén, hogy Szepesi Ferenc arató lett, méghozzá saját marokszedő lánnyal. Váratlanul történt, hogy a véletlen „emberré avatta”.
Nem ételosztás, hanem közös étkezés a hajléktalan barátainkkal – szokta pontosítani az egyik közösségi tag, amikor a Sant’ Egidio (Szent Egyed) közösség karácsonyi ebédjéről van szó. De nem csak az ünnepen, hanem minden hónapban ebédre fogadják a szegénységben élő vendégeiket, sokukat név szerint…
Családjával a Boko Haram elől menekült, most egy hajléktalanszállón él, de valószínűleg hamarosan saját fedél lesz a különleges fiatalember és szerettei feje felett.