Az Országgyűlés 2017. március 7-i ülésnapján hozott döntése Nagypénteket munkaszüneti nappá nyilvánította. Nagy lehetőség ez személyek, közösségek, intézmények számára. Nem csupán érdemes, hanem égetően szükséges lenne élni vele.

A döntést Balog Zoltán miniszter jelentős lépésnek minősítette Magyarország keresztény kulturális alapjainak helyreállításában. A kormány ugyan ünneppé nem tudja tenni ezt a napot, de pihenőnappá igen, lehetőséget biztosítva azon közösségeknek, amelyek ünnepelni szeretnének. Keresztény alapok helyreállítása és ünneplés a miniszter nyilatkozatának két kulcsszava, ezek nyomán gondolkodhatunk az idei Nagypéntek lehetőségeiről.

A keresztény alapok helyreállítása Jézus Krisztus privát és publikus emlékezetére vonatkozó törekvés. A kereszténység története a folyamatos visszatérés története: az alapok elhagyásának és újra megtalálásának története. Vannak, akik elsősorban a megtévedt, bűnös egyházra emlékeztetnek, és bármi okból, feledik a visszatalált egyházat. Mások inkább elhallgatják, vagy eltussolják a kereszténység bűntörténetét, csak a dicsőségére és áldásaira emlékeznek. Az egyház azonban casta et meretrix – egyszerre tiszta és egyszerre bűnös. Hans Urs von Balthasar emlékeztetett erre a '60-as évek elején egy tanulmányában, majd őt követően számosan, maga Joseph Ratzinger is, a későbbi XVI. Benedek pápa is.

Ami Nagypéntekben lehetőség a keresztény alapok helyreállítására, arra Szent II. János Pál mutatott alázatával fényes jelet. A 2000-es jubileumi esztendő Nagypéntekén ugyanis a Szent Péter-bazilikában tartott bűnbánati liturgiában bocsánatot kért az egyház tagjai által elkövetett korábbi bűnökért. Öt konkrét területet is említett: az igazság eltussolása; keresztények közötti egység; a szeretet, a béke, a népek önrendelkezési joga, a kultúrák és a vallások tisztelete; a nők tisztelete és az egész emberi nem egyenlősége; végül az emberi alapjogok.

A bűnbánattartást és bocsánatkérést előkészítő Incarnationis mysterium (1999) kezdetű pápai iratban pedig sürgette, hogy az egyház az Életszentség Urától kapott ajándékától megerősítve boruljon térdre Isten előtt az Irgalmasság Évében és kérjen bocsánatot gyermekei korábbi és jelenlegi bűneiért. "Fölszólítom a keresztényeket, hogy vallják meg Isten és az emberek színe előtt ellenük elkövetett vétkeiket" (11).

A szent pápa felszólításának mentén a mai Magyarország keresztényei és mindazok, akik számára fontos az ország keresztény kultúrájának megőrzése és megújítása, a nagypénteki munkaszüneti napon megtehetik, hogy leborulnak és bocsánatot kérnek azokért a vétkekért, amiket maguk, illetve elődjeik követtek el. A pápa Istentől kért bocsánatot, a nyilvánosság számára tanúságtévő módon. Az általa megjelölt területek egyetemesek.

Bárki felteheti magának a kérdést, hogyan áll az emberi méltóság, az emberi jogok, a nők iránti tisztelet, a népek közötti béke és egyenlőség területén. Mindenkinek, mindannyiunknak van mit átgondolni, van miért szégyenkezni. Vallási és politikai intézményeink is elvégezhetik a bűnbánattartást, gyakorolhatnak önkritikát. Legalább ezen az egy napon foglalkozhatnánk a saját vétkeinkkel, miután az egész év összes többi napján a másokéival foglalkozunk – sokan hivatásszerűen és főfoglalkozásban.

A bűnbánattartás a gyöngeség beismerése. Talán a legnagyobb gátja az, hogy manapság gyöngének lenni, gyöngének mutatkozni veszélyes. Sokan úgy érzik, ha gyöngék, el is tapossák őket: családban, munkahelyen, közéletben. Talán joggal tartanak ettől, de a keresztény alapok helyreállításához hozzá tartozik annak a reménye is, hogy hosszú távon megéri a bűnöket és a gyöngeséget megvallani. A hiteles bűnbánat képes átalakítani, elfogadóbbá és alkotóvá formálni a közeget. A kereszténység perspektívája az, amit Pál apostol így fogalmazott: amikor gyönge vagyok akkor vagyok erős (2Kor 12,10). Csak az a közösség életképes, termékeny és alkotó, amelyben lehet bűnösnek lenni és meg lehet tapasztalni az irgalom erejét. A tiszták közösségei, akik magukat bűntelennek állítják be és köreikből kirekesztik a bűnösöket, nemcsak nem keresztény, hanem nem is hiteles és saját magát őrli fel.

A keresztény perspektíva azonban nem ragad le a bűn felismerésénél és beismerésénél. Az elégtétel a bűneitől felszabadult ember alternatív cselekvésének begyakorlását jelenti. A bűnbánat gyakran hosszú folyamat, a hibák, tévedések felismerése sokáig is eltarthat. De a megvallás és a megtérés ígérete rövid és ünnepi pillanat.

A húsvéti ünnepkör liturgikus logikája szerint Nagypénteken még nem tartunk ott, hogy a bűntelen életről álmodozzunk. Ezen a napon rá kell szánni az időt az önkritikus visszatekintésre. Egy nap, egy lehetőség az évben. Idén ne szalasszuk el!

Máté-Tóth András

(Nyitókép forrása: pinsdaddy.com)