"Kikapott Pongyola!" Ezzel a mondattal lépett be 1998. május 25-én, hétfőn reggel középső lányom a kiscsoport ajtaján.

Nehéz elképzelni hatásosabb módot arra, hogy egy ügy mellett szóljunk, mint ha a probléma forrását tesszük eszközünkké, és azzal adunk hangot a változás szükségességének.

Bátára gyalogoltak imádkozva azok a szülők, akik látják, hogy gyerekeik életében fájdalmas nyomot hagyott a válásuk.

Nem mondom, hogy szeretnék kutya lenni, de néha irigylem őket.