Mit keres a patás a betlehemben?

Idehaza is előfordul, hogy egy-egy régi betlehemes játékban az ördög is szerepet kap, a német nyelvterületen azonban meglehetősen elterjedt szokás a jászol körül egy vagy akár több szakállas, kecskelábú, vörösképű figurát elbújtatni.

Általában Heródes mögött ólálkodik a gonosz, ő ébreszti a király szívében az irigységet, hatalomféltést, melynek következménye a kisdedek legyilkolása. A valóságban tetemes idő eltelhetett Jézus születése, illetve a bölcsek megérkezése majd hazatérése között, ezért is szól a kegyetlen parancs a kétesztendős és annál fiatalabb fiúgyermekek megölésére – azonban

a templomi betlehemeken mindig látjuk a tevével érkező vagy a jászol előtt hódoló királyokat, Heródest és olykor a kísértőt is.

 A hagyományos pásztorjátékokban is felbukkan a diabolosz, a szétdobáló, zavarkeltő, néhol a pásztorokat igyekszik lebeszélni vagy akadályozni, másutt ő mesterkedik azon, hogy Mária és József ne találjanak szállást. Figyelmeztet is a gonosz figurája: Jézus megkísértésére, életére, majdani keresztáldozatára, amelyet értünk vállalt. Mondhatni realizmust visz a karácsonyi idillbe.

Bár sokak számára a gonosz, különösen így, személyként középkori hiedelemnek tűnik, Ferenc pápa bizony gyakran emlegeti az ördögöt, figyelmeztet a létezésére, mint kísértőre, aki mindig igyekszik bennünket eltéríteni Isten útjáról.

A Szentatya éberségre int és a rózsafüzért ajánlotta figyelmünkbe, mint hatékony fegyvert a sátán ellen.

 Összeállította: Herbert Dóra

Forrás és nyitókép: katholisch.de