Tévedni emberi dolog, és a kormányszóvivő is ember
Sáhó Eszter 2020. november 23.

Tévedni emberi dolog, és a kormányszóvivő is ember

Egy jelentéktelen jogtechnikai ügyben most precedenssé válhatna egy bocsánatkérés.

alexa.jpg

November 18-án, szerda reggel a HVG és az Index is címlapon hozta az előző este a magyar kormányzat által megszavazott és kihirdetett rendeletet, mely szerint a járványhelyzet miatt november 11-én bevezetett korlátozó intézkedések egészen február 8-ig velünk maradnak. Vagyis szigorúbb maszkviselés, kiterjesztett kijárási tilalom, mindenféle közösségi esemény szüneteltetése. A szabadsághoz szokott emberi lélek első gondolata az lehetett: na, de hogy lesz így karácsony, szilveszter, meg úgy egyáltalán (amellett persze, hogy szerintem bármit el tudunk viselni a nagyobb jó, vagyis saját egészségünk érdekében). Vártuk a döntés magyarázatát.

Ami meg is érkezett, de nem tette zsebre senki. Főleg nem a hírt közlő médiumok munkatársai. "Fake news"-ba futottunk ugyanis, állította az arcunkba tolt hatalmas piros pecsét és egy nem túl elegáns "lead" a Kormányzati Tájékoztatási Központ cikkében. A reakció tömören megfogalmazta a hír cáfolatát, de ennél tovább is ment, a HVG-t és az Index-et rémhírterjesztőnek és szándékosan hazugnak nevezte. A cikk megjelent Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő Facebook oldalán is.

Gondoltam, ennek utánanézek, mert

nagyon erős kifejezés bárkit is rémhírterjesztőnek és hazugnak nevezni (főleg, mióta a különleges jogrend idején a rémhírterjesztés bűncselekmény). Az is gyanús volt, hogy a magyarok által nemrég a legnépszerűbb és leghitelesebb hírforrások közé beválasztott orgánumok ekkorát hibáztak volna.

Megnéztem ezért a hivatkozott jogszabályt, mely jogilag teljesen korrekt, de halandó ember számára csak egy 10 soros "hivatkozáskupac". Ember és újságíró legyen a talpán, aki ebből elsőre megfelelő következtetéseket von le. Olyan dolgokat kellett volna átlátnia az érintett kollégáknak, mint egy jogszabály hatálya és alkalmazhatósága közti különbség, melyet a jogi egyetemeken is csak az ötösért kérdeznek meg vizsgán, merthogy az esetek 99,99 százalékában ez a kettő teljesen ugyanazt jelenti. Itt sem feltétlenül érthető a különbségtétel, és nem vagyok benne biztos, hogy a jobb érthetőség és a jogbiztonság érdekében nem kell majd mégiscsak módosítani a rendelkezést.

A lényeg az, hogy bár a kedd esti kormányrendelet egyértelműen citálta a november 11-e óta követendő szigorúbb intézkedések zömét (ami az átlagpolgárt érinti, azokat mind), és azok hatályát kiterjesztette február 8-ig, december 11-e után – legalábbis egyelőre – azokat alkalmazni nem kell. Különleges jogrendben azonban bármi bármikor változhat, tehát

a vita meglehetősen akadémiai. Ami miatt mégsem tudtam elmenni az eset mellett az az, hogy újságírók és médiumok ma Magyarországon pont attól a személytől kaphatnak a nyakukba rémhírterjesztő és hazug jelzőket, akitől egy ilyen nehezen értelmezhető kormányrendelet esetén a tájékoztatást várták volna.

Véleményem szerint egyik médium sem hibázott, mikor tényszerűen közölte, ami a Magyar Közlönyben megjelent – és ami abból bárkitől elvárhatóan kiolvasható volt. Körültekintőbbek lehettek volna, de nem hazudtak szándékosan és nem terjesztettek rémhírt. Ráadásul nem tettek hozzá a jogszabály szövegéhez semmi egyebet, nem kérték számon a kormányt, nem kezdtek bele semmilyen összeesküvés-elméletbe. Egyszerűen hírt gyártottak, ami a feladatuk.

Azóta mindkét médium közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ helyreigazító cikkét, a HVG elnézést is kért a tévedéséért. Az Index az eset után beszélt több jogásszal is, akik szerint a rendelet jelen állapotában nem a kormányzat szándékát tükrözi, a HVG – szintén egy jogászra hivatkozva – csak annyit írt, hogy jogilag érthetetlen, miért ezt a megoldást választotta a kormány a helyzet rendezésére.

A baj az, hogy veszélyhelyzetben, különleges jogrend idején sem tudott a hazai politika elszakadni a békeidőben használatos – háborúskodó – politikai kommunikációs módszerektől. Ezért lehetséges, hogy miután kiderült, semmilyen szándékos hazugság és rémhírterjesztés nem történt, a Kormányzati Tájékoztatási Központ honlapján frissítés nélkül kint lehet még ugyanaz a cikk, a kormányszóvivő Facebook oldalán pedig ugyanaz a poszt. Vagyis maradnak az újságírók hazugok és rémhírterjesztők. Pedig itt lehetne az alkalom, egy tét nélküli "meccsen", hogy a kormányszóvivő is megköveti az érintett médiumokat – ahogyan ezt fordítva ők is megtették – és az indokolatlanul túlzó vádakért bocsánatot kér. 

(Nyitókép: Szentkirályi Alexandra Facebook oldala) 

süti beállítások módosítása