Ne féljünk a vitától, a kérdőjelektől, de óvakodjunk a tiszteletlen, ítélkező megszólalásoktól!

Gégény Istvánt, értékmagazinunk alapítóját, a SZEMlélek médiacsoport kreatív igazgatóját kérdezte a pápa minap nyilvánosságra került gondolatairól Bolgár György a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában. A riporter szokatlannak nevezte a megnyilatkozást és utalt az ellentmondásos hazai visszhangra.

Gégény István elismerte, hogy meglepte a hír, de mindjárt az elején leszögezte, hogy

nehéz úgy kontextusba helyezni a világot bejárt néhány mondatot, hogy egyelőre nem ismerjük a szövegkörnyezetet: azt a Ferenc pápa életéről szóló dokumentarista filmet, amelyből az idézett gondolatok valók.

– Üdvözölném, ha a Vatikán vagy maga Ferenc pápa valamilyen értelmezést, magyarázatot fűzne a most nyilvánosságra került szavaihoz. Ugyanis két helyen is említi a családot, tisztázást igényel, hogy itt pontosan mire gondolt. Érteni vélem, azt gondolom helyesen is értem Ferenc pápa utalását, egyrészt a kereszténységbe, azon belül a katolikus egyház családjába való betagozódásra; rámutat, hogy senkit nem rekeszthetünk ki a nemi irányultsága miatt – fogalmazott a kreatív igazgató.

– Vajon a család azt is jelenti-e, hogy akár gyereket is vállaljanak, neveljenek? – megy tovább a riporter.

– Nem gondolom – reagált a teológiai végzettségű médiaszakember. – A pápa eddigi megnyilatkozásai alapján, akár a legutóbbi, Fratelli tutti kezdetű enciklika ismeretében is sokkal inkább az a nyilvánvaló, hogy ő – aki alapvetően lelkipásztori, gyakorlatias egyházfő – szomorúan nézi, ahogy falakat építenek sokan a társadalomban és az egyházon belül is a saját nemükhöz vonzódók felé, mintha leprások lennének. Az egyházfő arra buzdítja azokat a kormányokat, országokat, ahol ezt még nem tették meg, hogy ne másodrendű állampolgárként kezeljék őket. Arról viszont nincs szó, hogy az egyház elismerné ezt az életállapotot a családdal egyenlő jogúnak. Mindenesetre nem szerencsés, ha néhány ilyen kiragadott mondatot kezdünk értelmezgetni a kontextus nélkül, ha tippelgetünk, hogy „mire gondolhatott a költő” – véli Gégény István. Ehelyett inkább

türelmet és bizalmat kér mind a média szereplőitől, mind a közvéleménytől. Szerinte a pápa Jézushoz hasonlóan odafordul azokhoz, beszél azokról, akiknek még a létezéséről sem nagyon akart tudomást venni eddig az egyház.

– Valóban óriási viták indultak máris, igyekezzünk, hogy ebből ne veszekedés legyen, mert nagy szükség van a párbeszédre. Tisztelettel és bizalommal hallgassuk meg Ferenc pápát és keressük azt, hogy Krisztusnak vajon mi lehet a szándéka ebben a helyzetben – kéri a SZEMlélek alapítója. Úgy látja, a pápa most is arra hív, hogy hidakat építsünk falak helyett, vegyük emberszámba a peremre tolt, elutasított embereket is. Ne féljünk a kérdésektől, hanem nézzük szembe azokkal, ahogy a Szentatya is teszi!

Arra a kérdésre, hogy vajon a katolikus egyházban van-e párbeszéd ezekről a kérdésekről, Gégény István elmondta, hogy jelen van a nyitottság és a bizalom, de a kétely és a túlzottan dogmatikus megközelítés is. Ez utóbbi irányzat képviselőitől lehet máris aggodalmas megszólalásokat hallani. De ismerve Ferenc pápát, aki meghívó, építő ember, akiről ragyog az evangéliumi szeretet lelkülete – bízhatunk abban, hogy ő képes a párbeszédre, szükség esetén az önkorrekcióra is.

– „A katolikusok" véleményét általánosságban nem lehet megfogalmazni: a hagyományokhoz ragaszkodóknak nyilván nehezebb egy ilyen megnyilatkozást befogadni. A nyitottabbak nem ellenzik azt, ahogyan az egyház apró változtatásokkal halad, mint tette a szembe misézés vagy a népnyelvi liturgia esetében. A SZEMlélek értékmagazin törekvése, hogy növekedjen a nyitottság, kibontakozzon egy méltó párbeszéd, valódi eszmecsere a nehéz kérdésekről, nem csak az egyházon belül, de a nem hívőkkel is – mutatott rá a médiacsoport kreatív igazgatója.

Összeállította: Herbert Dóra

Nyitókép: vaticannews.va