Keresztény közéleti személyiségek felhívást fogalmaztak meg, amelyben a hazai közbeszéd állapota kapcsán a párbeszéd kultúrájának építésére, valamint a hamis hangok és a hiteles források megkülönböztetésére bátorítanak.
* * *
VIGYÁZZUNK A SZÍVÜNK TISZTASÁGÁRA!
Az idei esztendő hatalmas erőpróba elé állította a magyar társadalmat, a világ más nemzeteivel együtt. A koronavírus megjelenése és globális elterjedése miatt senki nem vonhatja ki magát a megelőzés, a védekezés, az egymás iránti áldozatvállalás közös felelősségéből.
Aminek örülünk
Ebben a nehézségekkel teli időszakban rengeteg lehetőségünk adódott megtapasztalni, mennyi jóság lakik az emberi szívben: folyamatosan találkozunk az önfeláldozó szeretet kézzel fogható jeleivel. A láthatatlan ellenséggel szemben hősiesen küzdő egészségügyi munkatársak kitartását, a pedagógusok, szülők kimagasló alkalmazkodókészségét és elkötelezettségét, az összefogás kultúráját erősítő művészek lélekemelő karantén-alkotásait, a társadalom különböző csoportjainak és tagjainak nagylelkű kezdeményezéseit egyaránt örömmel szemlélhetjük. Egy ismert dalból vett gondolattal élve láthatjuk, átélhetjük mindannyian, hogy „van elég erő a szívünkben”.
Ha jelképet kellene keresünk a 2020-as év számára, alighanem a szájmaszk fejezné ki leghitelesebben mindazt, ami velünk történik. Ez a kis eszköz egyszerre vált a védekezés, a mások iránti figyelmesség szimbólumává.
A szájmaszk egyik mellékhatásaként mindezek mellett vélhetően kevesebbet beszélünk, s ezáltal talán még több alkalmunk adódik a meghallgatásra, befogadásra.
Aminek nem örülünk
Elszomorodva tapasztaljuk, hogy ahogy egyetlen maszk sem véd tökéletesen a kórokozók ellen, úgy a nyelvünket sem fékezi kellőképpen ez a fizikai korlát. Régóta küzd a közbeszédünk a bántó szavak, a kirekesztő, ítélkező megnyilvánulások, a trágárság, az emberségtől idegen megszólalások sebeitől. Az egészségügyi járvány idején sajnos felhangosodtak a kóros beszéd fertőző, társadalmunk egészét mérgező tünetei is. Még inkább elkeserítő, hogy némelyek a kereszténységre hivatkozva bántanak másokat a szavaikkal, akár a verbális karaktergyilkosság eszközeivel is élve okoznak széthúzást, fogalmaznak meg és terjesztenek a kereszténység értékrendjétől és lelkületétől idegen, azzal ellentétes üzeneteket (erre utal Ferenc pápa is a „Mindnyájan testvérek” kezdetű körlevelének 46. pontjában).
Amit javaslunk
E felhívás aláíróiként szelíden és határozottan szeretnénk társadalmunk minden tagjának figyelmét ráirányítani az emberséges beszédmód fontosságára. Fontosnak tartjuk a párbeszédet,
örülünk az építő vitáknak, hiszen ezek is segíthetik nemzetünk közösségének fejlődését. Ellene mondunk azonban a sértegetésnek, a személyeskedésnek, a lejárató megszólalásoknak, az emberek megtévesztésének.
Kérjük és bátorítjuk mindazokat, akikhez eljut az üzenetünk, hogy különösen tegyék önmagukban mérlegre a kereszténységre hivatkozó megszólalások és a kereszténység tanításának összhangját! Meg kell tanulnunk felismerni és kiszűrni a hamis hangokat, elválasztani egymástól a hiteles és hiteltelen forrásokat.
A szív bőségéből szól a száj – Jézus szavai napjainkban is aktuálisak. A közbeszéd állapota akkor fog javulni, ha megóvjuk, rendszeresen megújítjuk saját szívünk tisztaságát. A tiszta szív hatalmas kincs – nagyobb érték még a testi egészségünknél is! Vigyázzunk rá, s arra is legyen figyelmünk, hogy ne okozzunk kárt mások szívének tisztaságában!
2020. október 8-án
Beer Miklós nyugalmazott püspök
Böjte Csaba ferences szerzetes
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke
Gégény István, a SZEMlélek médiacsoport kreatív igazgatója
Gundel Takács Gábor újságíró, a SZEMlélek értékmagazin szerzője
Jakab Péter, az EWTN Magyarország misszióvezetője
Máté-Tóth András, a SZTE Vallástudományi Tanszékének vezetője
Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, az AVKF docense
Sáhó Eszter, a SZEMlélek értékmagazin főszerkesztője
Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes
Varga László kaposvári megyéspüspök
Várszegi Asztrik emeritus bencés főapát
