Külföldről is érdeklődnek a gyermekáldást népszerűsítő társadalmi kampány iránt, amelynek nagy lökést adott az elmúlt napok szivárványos vitája. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom elnökével beszélgettünk.
– Honnan jött a babazászlós kezdeményezés ötlete?
– A szivárványzászlós őrület kapcsán Ujváry András, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom kommunikációs vezetője vetette fel, hogy igazából nekünk is van egy zászlónk, ami a fekete gyászlobogó ellentéte. Akkor szoktuk kirakni ezt a fehér alapú zászlót, amikor megszületik egy kisgyerek, de felmerült, hogy egyfajta jelképként is használható. Arra gondoltunk, hogy ezt most bárki kiteheti, aki egyetért a céljainkkal.
– A babazászló tehát eddig is létezett, csak annak használata kapott most egy sajátos aktualitást?
– Így van. 2009-ben Oberfrank Pál találta ki, ő kereste meg a babazászló ötletével édesanyámat, Kopp Máriát. Rengeteg ilyen zászlót tűztek már ki eddig országszerte – magánszemélyek, önkormányzatok, cégek alkalmazták egy új baba születésekor. Tényleg a fekete zászló mintájára jött létre, csak ez a halál helyett a születést jelzi. Nincs egységes formai megkötés egyébként, mindenki olyan babazászlót rak ki, amilyet akar. A csepeli önkormányzat például, ahol elsőként tettek most ki ilyen zászlót, saját mintával díszítette a fehér alapot, amit gyerekrajz-pályázat által választottak ki. Annyi a kérésünk, hogy a zászló alapja fehér legyen, és szerepeljen rajta egy gólya. A mozgalom által készített zászlókon egy rózsaszín, vagy egy kék gólya szerepel.
– Ez nyilván a fiúra és a lányra utal. Szemmel láthatóan elárasztják a közösségi médiát a babazászlókról készült fotók, s arra is választ kaptunk, hogy miért nem egységes ezek kinézete. Milyen reakciókat kaptok a zászlótűzős akciótokra?
– Csak pozitív visszajelzések érkeznek hozzánk. Abban ez esetben kerültek elő csupán kritikák, hogy ki milyen megjegyzéssel teszi ki a babazászlót. A saját felhívásunkban nem említjük meg a szivárványos zászlót – nem titkoljuk, hogy onnan jött az ötlet, de
nem valami ellen kampányolunk. Van egy érték, amit képviselünk: miért ne lehetne ezt ilyen formában is népszerűsíteni? Azt tapasztaljuk, hogy elindult egy folyamat: a gólyás zászló a családpártiság melletti kiállás jelképévé válhat, zászlók mellett akár pólókon, egyéb felületeken is megjelenhet.
– A szivárványos zászló kitűzése mentén kialakult társadalmi vita akkor sajátos segítséget adott a már létező célotok népszerűsítéséhez?
– Ha el akarod érni a tömegeket, ahhoz provokálnod kell. Ez mindig nagy dilemma a mozgalmunk életében, mert mi egységet szeretnénk képviselni: ötpárti támogatottságunk van, össznemzeti ügyet karoltunk fel. A kívánt gyermekek megszületésével bal- és jobboldali emberek is egyetértenek. Éppen ezért nem nagyon tudunk provokálni, mert azzal megosztanánk a társadalmat. Bizonyos értelemben szerencsés, hogy a Pride viszont provokál, s ebbe a provokatív felhangba be tudtunk lépni, rá tudtunk ülni erre a kommunikációs hullámra egy össznemzeti válasszal. Ilyenkor nagyon gyorsan kell reagálni, szegény munkatársaim gyorsan vissza is tértek a nyaralásból, hogy úrrá tudjunk lenni a helyzeten, mert egy ilyen kampánynak rengeteg adminisztratív háttérfeladata adódik.
– Az előbb pártokat, politikai oldalakat említettél. Jól értesültem róla, hogy ellenzéki városvezetői oldalról is érkezett csatlakozási szándék az akciótokhoz?
– Valóban, Karácsony Gergelyék is ki fogják tenni a babazászlót, ők maguk kerestek meg a szándékukkal bennünket.
– Egy másik politikai szereplő fogalmazott meg két kérdést nyilvánosan az alaphelyzetet előidéző zászlókitűzés kapcsán. Így hangzanak Vona Gábor felvetései: "Jó lenne megtudni: a szivárványos zászló kifüggesztésétől nőtt itthon a tolerancia? Vagy a letépésétől a hazafiság?" Mit gondolsz erről?
– A szivárványos zászló kapcsán elgondolkodva arra jutottam, hogy a szexualitásom az identitásomnak egy sokadrangú része. Fontos számomra, hogy keresztény vagyok, hogy magyar vagyok – ehhez képest az, hogy mi történik a hálószobában, hogy kiélem-e egyáltalán a szexualitásomat, nem ennyire lényeges dolog. Az egész témára nem tennék ekkora hangsúlyt. Amikor beszélgetek a saját ismerőseimmel, soha nem tapasztaltam ellenségességet a homoszexualitással szemben, senki nem mondta még nekem, hogy megverne bárkit, aki más nemi identitással rendelkezik. Viszont ha ezt témává tesszük, zászlóra tűzzük, az provokál. A provokációnak ez a baja – újságíróként magam is élek vele –, hogy abból nehezen születik egyetértés. Az elfogadást, egymás tiszteletét pozitív üzenetekkel, provokáció nélkül lehetne igazán elérni.
Ha ennek a szivárványos mozgalomnak tényleg az elfogadás, a békés együttélés lenne a célja, azt nem ilyen provokáló eszközökkel kellene tennie.
– Zárjuk a beszélgetést a babazászlóval! Ha valaki szeretne ilyet kitűzni akár a házára, akár intézményvezetőként a szervezete épületére, hogyan juthat hozzá?
– Bárki készíthet magának – nem akarunk belőle üzletet csinálni, anyagáron adjuk magunk is. Fehér alapon egy gólya, ennyi az egész. De aki szeretne tőlünk rendelni, az alábbi honlapon keresztül megteheti. Cégek, plébániák is jelentkeztek az elmúlt napokban, de örülünk neki, ha bárki kiteszi. Még külföldről is érkezett hozzánk érdeklődés, így nem kizárt, hogy olyan magyar know how-ról beszélhetünk, ami világszinten is el fog terjedni, értéket képviselő zászlóként.
Beszélgetőtárs: Gégény István