Van még ott pusztító erő bőven, ahonnan a koronavírus jött
SZEMlélek 2020. július 10.

Van még ott pusztító erő bőven, ahonnan a koronavírus jött

Ha nem hagyunk fel az állatvilág kihasználásával és a természet pusztításával, a tetteink következményei tönkreteszik az emberiséget.

onehealth.jpg

Amíg némely kutatók a COVID-19 ellenszerét kutatják, más szakemberek már arra készülnek, hogy megelőzzék a soron következő, hasonló járványok kitörését. Merthogy ez vár ránk, ha nem változtatunk az életmódunkon - sok szakmai szervezettel együtt ezt állítja az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) július 6-án publikált kimutatása, amelyet az International Livestock Research Institute kutatóintézet közreműködésével készítettek el.

Az elemzés lényegi üzenete arra mutat rá, hogy

egyszerre kell tennünk az állati, természeti és emberi egészség megőrzéséért. Ha az első kettőre nem fordítunk kellő figyelmet, mi több, folytatjuk az eddigi kizsákmányoló tevékenységeket, akkor a koronavírus csak bemelegítés volt ahhoz, amivel szembesülni fogunk.

Az állati eredetű, emberi megbetegedéseket okozó járványok ugyanis nem a véletlen művei – a COVID-19 is ilyen, de hasonló forrásból ered az ebola és sok további pusztító fertőzés –, hanem a vadvilággal való bánásmód, az állattartási szokások, a természeti kincsek meg nem becsülése, a klímaváltozás összhatása, néhány más faktorral együtt.

Felmérések szerint évente 2-3 millió ember hal meg világszerte az állatvilágból emberekre átterjedő – zoonotikus – betegségek következtében, s a gazdasági hatás is megbecsülhető: az elmúlt két évtized ilyen jellegű járványai eddig 100 milliárd dollárnál is nagyobb veszteséget okoztak globálisan. Ehhez képest a koronavírus önmagában eddig félmillió ember halálával függ össze, s a becsült gazdasági károkozás hosszabb távon több dollártrilliót is elérhet.

A kutatók szerint a probléma magában hordja a megoldás kulcsát: ha nem csupán felhagyunk a környezetünket pusztító tevékenységekkel, de egységben, holisztikusan kezeljük a természet, az állatvilág és az emberiség egészségének megóvását, akkor elkerülhetjük, hogy megismerkedjünk a koronavírus rokonaival. Különös figyelmet szükséges fordítani Afrikára, ahol egyszerre van jelen nagy szegénység, rengeteg védendő természeti kincs, a fekete kontinensen a legnagyobb a népesség növekedésének mértéke, a sokszínű, létszámában is gazdag vadvilág pedig potenciálisan magában hordozza az újabb zoonotikus vírusokat.

A hármas szemléletű változáshoz egy világgyógyító programot is javasol az ENSZ, aminek a "One Health" (magyarul: "Egy Egészség") nevet adták. Amolyan "élővilági tízparancsként" 10 javaslatot fogalmaztak meg a világ kormányai számára, amelyek gyakorlatias lépéseket határoznak meg annak céljával, hogy világméretű összefogással megállítsuk az állati eredetű emberi megbetegedések tömeges elterjedését.

1. Tudományterületeken átívelő programok, köztük a One Health támogatása.

2. Az állati eredetű megbetegedésekkel kapcsolatos tudományos kutatások kiterjesztése.

3. A szükséges beavatkozások költségelemzésének fejlesztése, magában foglalva az ilyen betegségek társadalmi hatásainak összköltségét.

4. A zoonotikus betegségekkel kapcsolatos tudatosság növelése.

5. Az állati eredetű megbetegedésekkel kapcsolatos megfigyelési és szabályozó tevékenységek megerősítése, az élelmezési rendszereket is beleértve.

6. Fenntartható mezőgazdasági módszerek ösztönzése, valamint olyan alternatívák kifejlesztése az élelmiszerbiztonság és megélhetés területén, amelyek nem rombolják a természetes élőhelyeket és a biodiverzitást.

7. A biológiai biztonság és ellenőrzés fejlesztése, az állattenyésztésben előforduló betegségek fő okainak azonosítása, továbbá a zoonotikus betegségekkel kapcsolatos bevált kezelési és ellenőrzési intézkedések elterjesztése.

8. A szárazföldi és tengeri élőhelyek fenntartható kezelésének támogatása, elősegítve a mezőgazdaság és a vadállomány fenntartható együttélését.

9. Az egészségügyi szereplők mozgásterének bővítése valamennyi országban.

10. A One Health koncepció valóra váltása mind a földhasználat terén, a fenntartható fejlődés tervezésében, megvalósításában és ellenőrzésében egyaránt.

A teljes, 82 oldalas kutatási jelentés ide kattintva olvasható angol nyelven.

Összeállította: Gégény István

süti beállítások módosítása