Rendhagyó kutatás egy különleges faluról,a mely rengeteg orvost adott. A kötetben egy közösségi stratégiát mutatnak be.
Az elmúlt években felfigyeltek egy érdekes jelenségre, mégpedig arra, hogy Méhkerék jelenlegi és korábbi lakói, vagy azok gyerekei között igen sok az orvos, a fogorvos, az állatorvos, a gyógyszerész.
Tegnap mutatták be Budapesten a „Méhkeréki gyökerű gyógyítók Medici cu rădăcini în Micherechi”, román és magyar kétnyelvű könyvet. A közel 100 méhkeréki román nemzetiségű gyógyítóról szóló könyv román és magyar nyelven jelent meg december elején, az MRKSZ égisze alatt működő NOI Román Lap- és Könyvkiadó gondozásában.
A Békés megyei Méhkeréken ma kétezer ember lakik, akik három-négy évtizeddel ezelőtt közel 100%-ban román nemzetiségi származásúak voltak. Ez volt Magyarország leghomogénebb román községe, az utcán az emberek egymással kizárólag románul beszéltek, az idősebbek közül sokan nem is tudtak magyarul. Az itt működő termelőszövetkezet a gyenge minőségű, szikes talaj miatt nem tudott kellő megélhetést nyújtani a falu szorgalmas lakóinak, ezért indult el az 1960-as években a fóliás növénytermesztés, mely az akkori szinten elfogadhatóbb jövedelmet adott, és országos hírűvé tette az ott termelt uborkát. Ezzel párhuzamosan váltak nemzetközileg is elismertté a méhkeréki táncok.
Az itt működő termelőszövetkezet a gyenge minőségű, szikes talaj miatt nem tudott kellő megélhetést nyújtani a falu szorgalmas lakóinak, ezért indult el az 1960-as években a fóliás növénytermesztés, mely elfogadhatóbb jövedelmet adott, és országos hírűvé tette az itt termelt uborkát.
Egy 1979-es cikk szerint a környékbeli zöldségfelvásárlások 50-80 százalékát az országos viszonylatban is jelentős mennyiségű uborkát, paprikát, paradicsomot, primőr zöldségeket előállító Méhkerék adta. A falu életszínvonala is nőtt: többen saját autót vettek, 1980-ra a méhkeréki házak közel felét felújították.
Az 1970-es és 1980-as évekre a falusi társadalom jelentősen megváltozott. Ez az időszak nevezhető a faluból való elvándorlás idejének is. Több jogász, tanár és orvos költözött az 1800-as évek óta Nagyrománvárosként emlegetett gyulai városrészbe, amely szimbolikus értelemben ebben az időszakban vált Méhkerék külső határává. Megemlítették a méhkeréki orvosok kapcsán a gyulai Pándy Kálmán kórház speciális szerepét is, amely munkalehetőséget kínált a frissen végzetteknek.
A tanulmány készítői megkérdezték: miért az orvosi lett az egyik legnépszerűbb hivatás a méhkerékiek körében. A válasz: az orvosi hivatás a falu által vállalt értékekkel egybeesik, és a közösség támogatólag áll az orvosi pályát választók mellett. Az orvos egy megbecsült szakma a faluban, magas a társadalmi presztízse. A legtöbb szakember a gyulai román gimnáziumban érettségizett, és hagyományosan a Szegedi Tudományegyetem vonzza a legtöbb hallgatót, mára viszont a romániai egyetemek váltak népszerűbbé a román állam ösztöndíjának köszönhetően.
A kutatócsoport tagjai:
Bayer Árpád
Bodonyi Orsolya
Lajkó Gergely
Vida Bence
A kötet szerkesztői: Iova Éva, dr. Márk László, Martyin Emília
A kötetben az összefoglaló tanulmányon kívül. 95 méhkeréki gyökerű orvos, fogorvos, gyógyszerész és állatorvos portréja olvasható, magyar és román nyelven.
