A kormány klímavédelmi akciótervet fogadott el, Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében szólt a konkrétumokról. Bár ez inkább egy tartalomjegyzék a teendőkről – sok kérdéssel.

Az első reakció az, hogy: Hurráááá!!!!! Végre van a kormánynak klímavédelmi akcióterve. Őszintén örülök, tényleg. Nem lehetett tovább halogatni. A statisztikai adatok, az időjárási szélsőségek, a környezetvédők nyomása, a közhangulat tettekre sarkallja a döntési helyzetben lévőket. Az Európai Unió tagországainak vezetői decemberben megállapodtak abban, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon, és ezt Magyarország is elfogadta, így itt az ideje, hogy itthon is lépéseket tegyen a kormány.

A klíma- és környezetvédelem több, mint a karbonsemlegesség, van tennivaló bőven.

Nyilvánvalóan egy évértékelő beszédnek nem dolga, hogy mélységeiben tárgyalja a teendőket, ezért olvasva a pontokat számos kérdés vetődik fel bennem.

Megbüntetik az illegális hulladéklerakókat, két éven belül felszámolják az illegális szeméttelepeket.

Nagyszerű. Érden lakom, az ember csak egy kicsit kisétál a városszéli erdőbe és máris szemétbe ütközik. Évtizedek óta. Nem tűnik könnyen megoldható problémának, eddig legalábbis nagyon nem sikerült. Most meg két év alatt megoldják? Ha két év alatt megoldható, akkor eddig miért nem oldották meg? Vagy nem oldható meg két év alatt? De legyen, próbáljuk meg, legyenek kamerák, emberek, pénz erre a célra! Úgy szeretnék egy tiszta erdőben sétálni.

Betiltják az egyszer használatos műanyagok használatát.

Ehhez az is kell, hogy mi, polgárok is hajlandók legyünk bizonyos kényelmi szempontokat feladni és hajlandók legyünk bizonyos termékekért többet fizetni. És ebben a kérdésben biztosan nem is lesz pardon, mert az EU tavaly májusban hivatalosan is elfogadta az egyszer használatos műanyagok betiltását. Az új szabályok megtiltják az olyan eldobható műanyag termékek használatát, amelyek alternatív termékekkel helyettesíthetőek(!). 2021-től az alábbi műanyag termékek lesznek betiltva az EU-ban: egyszer használatos evőeszközök, tányérok, szívószálak, fülpiszkálók, léggömbök pálcikái és oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból (leginkább hungarocellből) készült poharak. Az új szabályok a hulladékok újrahasznosításáról is rendelkeznek. Így a tagállamoknak 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, a műanyag palackoknak 2025-re legalább 25 százalékukban, 2030-ra pedig már 30 százalékukban újrahasznosított anyagból kell állniuk. Szóval

nem olyan egyszerű eltüntetni az életünkből az egyszer használatos műanyagokat, de van rá szándék és most már van cselekvés is. Ha a gazdaságilag ellenérdekelt cégeken át tudják verni, akkor ez igazi győzelem lesz.

Visszaválthatók lesznek az üveg- és műanyagpalackok, valamint a fémdobozok.

Lásd a fenti EU előírást! Mindenesetre ott, ahol lakom, havonta egyszer elszállítja az önkormányzat a szelektív hulladékot, amit az ingyen biztosított kukákba gyűjtünk. Papír, üveg, műanyag – külön-külön. Nyilván így is össze lehet gyűjteni sok műanyag flakont, de azért ha pénzt is adnak érte, az sokaknak ösztönző. A helyi szupermarket bejáratánál van egy sörös dobozokat gyűjtő masina: 3 Ft/db. Le lehet vásárolni. Vannak, akiknek nagy pénz. Akiknek nem, azok csak odateszik egy szatyorban az automata mellé, majd bedobálja az, akinek ez segítség.

Megvédi a kormány a folyókat a külföldről érkező hulladékoktól. "Képesek leszünk a Dunát és a Tiszát megtisztítani a műanyagoktól."

Sok-sok önkéntes PET-palackgyűjtő akció után valóban ideje, hogy kormányzati szinten is komolyan foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Már csak azért is, mert ha csak a közepes és nagyobb folyókat számoljuk, akkor is 20 folyóról beszélünk, amely külföldről érkezik Magyarországra, arról nem is beszélve, hogy a Duna, az Ipoly és a Dráva hosszabb, a Tisza rövidebb szakaszon határfolyó. Egy 2018-as mérés során a Dunában Budapest alatt 1 köbméter vízben 55 mikroműanyag darabot találtak. Nyilván a Duna és a Tisza a legnagyobb vízhozamú folyók, de csak ezeket megtisztítani részmegoldás. Persze nagy lépés előre.

Szigorú fellépés lesz a Magyarországon működő multinacionális cégekkel szemben. Elvárják tőlük, hogy környezetbarát technológiát alkalmazzanak.

Elvárják? És miért fogják betartani? Ezt nem elég elvárni, törvényeket, szabályokat, ösztönzőket kell alkotni. Nem lesz kis meccs, mert gazdasági érdekeket sért.

A következő két évben 32 milliárd forinttal támogatja a kormány a kkv-k megújulóenergia-termelését.

Ugyan állampolgárként fogalmam sincs, hogy ez hatékonyságát tekintve mekkora összeg, de önmagában nézve nem kevés. Remélem, amúgy sem!

Minden újszülött után 10 fát ültet a kormány, összesen egymilliót. 2030-ra Magyarország erdővel borított területe 27%-ra növekszik.

Na ez, ebben az összefüggésben színtiszta politika. Miért kell a gyerekszületést a faültetéssel összekapcsolni? Az összesen egymillió fa ráadásul önmagában nem kevés, viszont ha azt nézem, hogy 100 ezer gyereknek kell ehhez születni, akkor a program nem 2030-ra, hanem alig több, mint egy év alatt kifut, lévén az utóbbi években évente 90-93 ezer gyerek született.

Az Európai országokat tekintve átlagosan 35% az erdővel borított terület, Magyarországon jelenleg 22%. Ha 10 év múlva ez 27% lesz, akkor az öröm, de még mindig bőven átlag alatti.

Meghatszorozza a kormány a naperőművek kapacitását a következő 10 évben.

A napenergia csak kis hányadát teszi ki a magyar megújuló áramtermelésnek, bár fejlődése töretlen. 2015-ben a bruttó magyar villamosenergia termelés 10,5%-a (3159 gigawattóra) származott megújuló forrásból, ennek azonban csak 3%-a volt napenergia. (52% volt a biomassza, 22% a szél, 9% a biogáz, 7% a vízenergia aránya) Magyarán a teljes villamosenergia termelés 0,315%-a volt napenergia. A napenergia terjedése 2014-et követően felgyorsult, mind a háztartási kiserőművek, mind a nagyobb napelem-parkok tekintetében. 2010-ben 2 megawatt volt a napenergia termelés, 2015-ben 168, 2018-ban 640 megawatt. Ha ez 2030-ra meghatszorozódik, az még mindig csak kb. 4 gigawatt lesz. Persze ez nem csak döntés, hanem technológia kérdése is. Mindenesetre jelenleg csak nagyon hosszú távon éri meg napelemet telepíteni a háztetőmre.

Olcsó elektromos autók megjelenését és használatát támogatja a kormány, hogy az ne csak a gazdagok kiváltsága legyen.

Ez jó hír, bár az utolsó félmondat politika. Vagy az egész. Ez most klímavédelmi akcióterv, vagy szociálpolitikai? Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2016 októberében pályázati kiírást tett közzé, az újonnan vásárolt tisztán elektromos autók ártámogatására max. 20 millió forintig – tehát van már valamilyen kormányzati intézkedés. De ki, mikorra és milyen mennyiségben fogja ezeket az olcsó autókat előállítani? Jelenleg a legolcsóbb elektromos autók 6,5 millió forintnál kezdődnek, de ha ebből levonjuk az állami támogatást, kérünk rá finanszírozást és alkudunk is az árból, akkor 5 millió forint alá vihető. Nyaralni azért ne induljunk vele, mert nem fogunk beférni! Egyébként

magam is plug-in hibrid autóval közlekedem, és azt tapasztalom, hogy Budapesten a rendelkezésre álló töltőhelyek száma rendkívül alacsony, miközben egyre több a zöld rendszámos autó. Az esetek többségében nem tudom feltölteni az autómat, mert már foglaltak a töltőhelyek, vagy egész egyszerűen nincs gyalogtávolságra az úticéltól.

Tehát ennek a programpontnak csak akkor van értelme, ha rohamosan nőnek a töltőhelyek is. A magam részéről támogatom ezt a programot, de azért nem feledkezem meg arról a polémiáról sem, hogy az elektromos autók ökológiai lábnyoma a gyártástól a szükséges áram előállításán át a használt akkumulátorok tárolásáig nem nagyobb-e a mostani korszerű technológiákénál? De még így is ez a jövő, mert a fosszilis energia el fog fogyni.

2022-től csak elektromos buszokat lehet forgalomba helyezni a városi közlekedésben.

Nagyszerű. Kell még sok P+R parkoló és olcsó jegyárak.

Bevezeti a kormány a zöld kötvényeket, az ilyen formában kibocsátott állampapírokból befolyó forrást klímabarát programokra költi az állam.

Ez egy érdekes pont. Felmérések szerint ugyanis az emberek többsége támogatja a környezetvédelmet, de nem hajlandó áldozni rá. Nem az ő dolga – gondolja. Pedig

a kormányzati szerepvállalás csak az egyik fele a klímavédelemnek. A másik az, hogy mi, akik itt élünk, milyen áldozatokat vállalunk, milyen plusz munkát vagyunk hajlandók végezni a környezetünk érdekében.

Gyűjtjük-e szelektíven a hulladékot, takarékoskodunk-e a vízzel, árammal, üzemanyaggal, mire neveljük a gyerekeinket? A zöld kötvény nyilván azt ígéri majd, hogy a befektetett pénzét a polgár visszakapja. Azaz nem vállalt áldozatot, de mégis tett valamit. Legalább ennyi.

Összességében azt gondolom, hogy ezek a pontok csak a figyelemfelhívást szolgálják, többet egy évértékelő beszédtől nem is lehet várni. Arra hívnak, hogy itt az ideje közösen tenni valamit, és ebből a kormány az eddiginél sokkal nagyobb szerepet vállal. 2014. május 6-án hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló rendelete, amelyet 2015. január 1-jétől kellett közvetlenül alkalmazni valamennyi uniós tagállamban. Ennek nyomán jött létre a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság, amely az Innovációs és Technológiai Minisztérium szervezetébe integrált önálló főosztály. A főosztályvezető alatt egy Emisszió-kereskedelmi és Ellenőrzési Osztály és egy Hatósági és Pénzügyi Osztály működik. Talán a következő 10 évben ennél többet remélhetünk.

Legyünk hát készen a konkrétumokra, legyünk készen mindannyian – magánszemélyek és szervezetek – arra, hogy erőnktől és lehetőségeinktől függően megtegyük azt, ami tőlünk telik!