Olyan embert találni, akivel semmi nincs, lehetetlen. Akkor miért mondja?

Ahhoz a „semmihez” sok mindenen át vezet az út. Nincs is más dolga a mai gyerekeknek, mint tanulni, tanulni, megfelelni, gombnyomásra, gombnyomásokkal, mindenkinek.

Megfelelni ezer meg ezer dolognak, ami meg sincsen magyarázva, csak záporoznak az utasítások. Ezt így, ezt úgy, ezt azért, azt ezért. Tengernyi reklám, ami fogyasztásra buzdít és hiteltelen, fel nem nőttek százezrei vetítenek, hogy mit és hogyan kéne csinálniuk, most és úgy általában, mindig. Internetes videók milliói születnek naponta, amik a figyelmüket rabolják, fosztogatják és börtönbe is zárják, ahová néha bekiabál egy szülő, hogy a lecke készen van-e.

 – Na és mi volt ma a suliban?
 – Á, semmi.

Ez mögött a semmi mögött azért elég sok minden van. Mert semmi az nem tud lenni egy gyerekkel sehol s mivel valahol volt, valakikkel, ezért valami biztos történt. Nem semmi eljutni eddig a válaszig, elég sok minden kell hozzá. Lehetőség szerint minden alkalommal, amikor a gyerek spontán kimondja egy gondolatát, vágyát, ki kell röhögni, nem komolyan venni, vagy le is szidni, hogy jut ilyen eszedbe.(nem megmondtam, hogy nem fogod….) Amikor odajön bármivel, arrébb tenni, elküldeni és nem komolyan venni a neki igenis komoly dolgokat.

Van, aki szerint ez egy hülye kérdés. Ebben is lehet igazság.

Ha a te alapérzésed az, hogy érdekellek és ez számodra hiteles, akkor tudni fogod, hogy a "mi volt ma veled" engem igazán érdekel és a „mi volt ma” az azt jelenti, hogy mindened érdekel.

Mit éreztél, kivel és mit csináltál és azt is tudod, nem kell elmondanod, ha most nincs kedved és csak azt, amit akarsz, amihez kedved van. És ha ezt közlöd velem, nem fogok megsértődni sem. 

Ha az az alapélményed velem, hogy azt várom, hogy olyat mondj, ami tetszésemre van, mert ha nem, én leszidlak és „mertmegmondtam” mantrákat fogok mondani, akkor tudod, hogy ez egy hülye kérdés. Mert nem érdekel, mi volt ma veled, csak az, mit csináltál, ami nekem jó, vagy nem jó.

És ez a gyermek látszólag felnő, majd összekerül egy másik fel nem nőttel, akitől néha megkérdezi, mi a baj?  Amire szintén az lesz a válasz: semmi. Nos, ugyan tele a net ilyen mémekkel, akinek van ideje, érdemes végiggondolni, hogy mi is az a semmi és ami mögötte lehet. Mert az pont az a minden, amire szükségünk van.

Mert mi, a nagy és okos, sokdiplomás felnőttek asszisztálunk egy világhoz, amiben természetes, hogy mindenféle ártalomnak kitesszük a csemetéinket, s közben gumimacis vitamint adunk, hogy majd jobban bírják. Mi is felnőttünk valahogy.

Csak ez a valahogy annyi traumát és sérülést okozott, hogy kézzel, lábbal, szerekkel és szabatos szertelenséggel küzdünk ellene, vagy már régen feladtuk és alkoholba pácolva várjuk a végét.

Mert mi aztán tudjuk, mi kell nekik.

Biztosan nem az utasításaink, az elvárásaink, az ajándékaink, a türelmetlenségünk.

Mi kellünk nekik.

A jelenlétünk, a jövőnkért.