"Mély szégyenérzet fog el a németek által itt elkövetett barbár bűntettekért" - mondta Angela Merkel.
A németek által az auschwitz-birkenaui náci német haláltáborban elkövetett bűntettek miatt érzett "mély szégyenéről" beszélt pénteken Angela Merkel német kancellár a dél-lengyelországi Oswiecimben, az auschwitzi emlékhelyet ápoló alapítvány létrehozásának 10. évfordulója alkalmából tett látogatásakor.
A náci Németország 1940-ben eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az Auschwitz I. koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.
Az auschwitzi múzeum szakértői hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszik a táborkomplexumba deportáltak számát, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legalább 1,1 millió volt.
Az auschwitzi múzeum szakértői hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszik a táborkomplexumba deportáltak számát, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legalább 1,1 millió volt.
Merkel szerint a történtek miatt Auschwitzban "csendben kellene maradni, hiszen milyen szavakkal írható le ez a gyász, az itt meggyilkolt, megkínzott, elpusztult emberek szenvedése?" - tette fel a kérdést. - A tetteseket egyértelműen néven kell nevezni, ezért fontos hangsúlyozni, hogy Auschwitz "németek által irányított német haláltábor volt", miután a lengyelországi Oswiecim városát 1939-ben bekebelezte a harmadik birodalom.
Az auschwitzi emlékhely arra kötelez mindenkit, hogy "mindennapjaiban figyelmes legyen és óvatos", hogy "védje hozzátartozóinak méltóságát". Ebben az összefüggésben arról is beszélt, hogy az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság "könnyen sérülhető", ezért védelemre szorulnak a társadalom hétköznapjaiban és a politikai életben is - mondta Angela Merkel.
Napjainkban észlelhető "a rasszizmus, a gyűlölet szítása és az ezzel összefüggő támadások térnyerése". Látjuk azt is, hogy támadják a liberális demokráciát, és gyakran helyet kap a történelmi revizionizmus - jelentette ki. Külön figyelmet szentelt "a németországi, az európai, valamint a világszerte élő zsidótársadalom életét veszélyeztető" antiszemitizmusnak, amelyet, mint hangsúlyozta, nem szabad tolerálni.
Merkel megállapította továbbá: az emlékhely tanúságtételt jelent, és mint ilyet őrizni kell, Németország "jelentősen hozzá fog járulni" ehhez. Ez arra vonatkozhatott, hogy Berlin októberben bejelentette: újabb 60 millió euróval járul hozzá az Auschwitz-Birkenau Alapítványhoz. A 2009-ben létrejött alapot 40 állam, valamint magánszemélyek támogatják, Németország korábban szintén 60 millió eurót fizetett be.
A lengyel miniszterelnök beszédében aláhúzta: a lengyel állam elkötelezett arra, hogy ápolja a náci Németország áldozatainak emlékezetét. A túlélőknek, valamint a már elhunytaknak szolgáltatott elégtételt is az áldozatok iránti igazságosság részének nevezte.
Ebben az összefüggésben Morawiecki megerősítette: Lengyelország a jelenleg magánkézben lévő Mauthausen-Gusen egykori náci haláltábor területének megvásárlásáról tárgyal az osztrák kormánnyal. A táborban számos lengyel értelmiségit gyilkoltak meg, Varsó egy méltó emlékhely kialakításában érdekelt.
Morawiecki a második világháború idején üldözött zsidókat mentő lengyel Zofia Kossak-Szczucka szavait idézte, majd a mai helyzetre átültetve ezeket kijelentette: "ma elmondhatjuk magunkról: aki közömbös a történelem meghamisításával szemben, társszerzője az ilyen hazugságoknak". Morawiecki feltehetőleg arra is utalt, hogy a német sajtó gyakran "lengyel haláltáborként" emlegeti Auschwitzot.
Auchwitzban január 27-én több ország államfője részvételével nemzetközi megemlékezést tartanak a haláltábor felszabadítása 75. évfordulójáról.
(Forrás: MTI; fotó: pixabay)
