Bár az ötnapos, negyvenórás munkahét koncepciója alig több mint 100 éve jelent meg az iparosodott világban, és még néhány évtized kellett, amíg törvénybe is iktatták, mára kiirthatatlan alapelve a nyugati társadalmak működésének. Vagy mégsem?
A munka világát is felforgató technológiai forradalom, valamint a dolgozók fizikai és mentális egészségét egyre jobban figyelembe vevő általános munkafilozófia egyre több szereplőt sarkall a tradíció megdöntésére.
Az amerikai székhelyű Microsoft most a munkások túldolgoztatásáról híres Japánban vizsgálta az egyre népszerűbb ötletnek bizonyuló négynapos munkahét hatásait. A cég 2019 augusztusát jelölte ki teszthónapnak, és mind a közel 2300 japán alkalmazottja öt héten keresztül megkapta szabadnapnak a pénteket anélkül, hogy a fizetése csökkent volna. A kísérleti programban ezen felül a családi vakációk céges támogatását is tesztelték, alkalmazottanként 100 ezer jenes, vagyis körülbelül 273 ezer forintos összegig.
A cég jelentése szerint a tesztidőszak minden szempontból óriási siker volt: a program saját bevallásuk és a teszt hatásait elemzők szerint is boldogabb és produktívabb munkaerőt eredményezett. A dolgozók termelékenysége 39,9 százalékkal nőtt, az értekezletek jelentősen hatékonyabbak lettek (a korábbi egyórás meetingek időtartama a felére csökkent), a munkahelyek energiafelhasználása 23,1 százalékkal csökkent, és 58,7 százalékkal kevesebb papírt nyomtattak ez idő alatt. Összességében
az alkalmazottak 92 százaléka válaszolta azt a kísérleti időszak után, hogy előnyben részesíti a rövidebb munkahetet.
A Biglobe nevű japán internetszolgáltató júliusi felmérése szerint a válaszadók 80 százaléka bevezetné a négynapos munkahetet az országban, és a legtöbben (51 százalék) a szerdai napot töltenék extra pihenéssel. A Microsoft ugyanakkor egyelőre nem tervezi a négynapos munkahét végleges bevezetését, decemberben viszont újabb kísérletet hajtanak majd végre a cég japán központjában, a munkaidő rugalmasságának más irányú változtatásával.
Japánban egyébként - annak ellenére, hogy egy évtized alatt több mint a duplájára nőtt azon cégek száma az országban, amelyek bevezették a négynapos munkahetet - a cégek negyede még mindig körülbelül havi 80 órás kötelező túlórát ír elő a dolgozók számára. Teszik mindezt annak ellenére, hogy az OECD termelékenységi mutatója szerint a G7 országai közül a japán dolgozók teljesítenek a legrosszabbul, vagyis a több munka nem eredményez nagyobb hatékonyságot.
A rövidebb munkahét ügyében már több jelentős üzleti szereplő szót emelt az elmúlt években. Larry Page 2014-ben, a Google vezérigazgatójaként beszélt egy eseményen arról, hogy a cégeknek egyesített erővel kellene kiállni a munkahét lerövidítése mellett. „Az az elgondolás, hogy mindenkinek eszeveszetten kell dolgoznia ahhoz, hogy a szükségleteink biztosítva legyenek, nem igaz” – mondta Page, hozzátéve, hogy túl sok munkát fektet az emberiség olyan termékek előállításába, amikre egyszerűen nincs szüksége.
Egy vagyonkezeléssel foglalkozó új-zélandi cég 2018-ban kipróbálta, hogy milyen hatással van a négynapos munkahét az alkalmazottak teljesítményére. Közel 250 alkalmazottjuk két hónapon keresztül heti négyszer 8 órát dolgozott a teljes ötnapi bérért, és az eredményeket elemző kutatók szerint ez idő alatt
csökkent a dolgozók stressz-szintje, nőtt a munkájukkal való elégedettségük szintje, és a munka-magánélet egyensúlyát is jobbnak ítélték meg.
Nagy-Britanniában kísérleti jelleggel több cég, köztük a Simply Business nevű telefonos ügyfélszolgálat és a Michelin-csillagos edinburgh-i Aizle étterem is átállt a négynapos munkahétre, ezért egy ideig a brit Munkáspárt is kacérkodott a bevezetésével való kampányolással. A párt ezért berendelt egy elemzést, amely viszont arra a megállapításra jutott, hogy a szigetországban irreális akár csak 35 órában is maximalizálni a heti munkaidőt, ahogy azt Franciaországban 1998 óta törvény írja elő.
A munkaórák ideális számának megtalálására vonatkozó kutatásokról, és azok extrém eredményéről, valamint a realitásról ide kattintva olvashat, sőt, akár szavazhat is.
(Forrás: qubit.hu)
