„Miért nem támogatják az európai fiatalok olyan arányban a magasabb adókat és az újraelosztást, mint az amerikaiak? Talán azért, mert tapasztalatból tudják, hogy az újraelosztás mértékének növelése nem segít a bajok megoldásában” – írja két  történész, Joseph de Weck és Niall Ferguson az Atlantic magazinban.

Az elöregedő nyugati társadalmakban egyre többen tekintik kollektíve bűnösnek az időseket. Akad, aki egyenesen a gyarmatosításhoz hasonlítja a helyzetet, mondván, hogy a nekik fontos jóléti intézkedéseket ígérő politikát támogatják, a fiatalok rovására. Mások szerint viszont a fiatal nemzedékek egyre narcisztikusabbak, és úgy érzik, hogy nekik minden alanyi jogon jár.

A nemzedéki különbségek különösen Amerikában nagyok, olyannyira, hogy akad, aki az Egyesült Államokat gerontokráciának nevezi. De Weck és Ferguson közvélemény-kutatási adatokkal mutatja be az amerikai generációk közötti szakadék mélyülését. A fiatalok gazdasági kérdésekben egyre inkább balra húznak, társadalmi értékek tekintetében pedig egyre liberálisabbak. Egyre többen akarnak skandináv típusú gondoskodó államot, támogatják a bevándorlást, utasítják el a faji diszkriminációt, és tartják kiemelten fontosnak a klímaváltozás elleni harcot.

Ehhez képest Európában kisebbek a generációs különbségek – írják a szerzők. Bár a fiatalok itt is jobban tolerálják a bevándorlást, mint az idősebbek, de közel sem annyira megengedők, mint amerikai kortársaik. De Weck és Ferguson felidézi, hogy több európai országban a bevándorlásellenes populista jobboldali pártok voltak a legnépszerűbbek a fiatal választók körében. Igaz, ez is változóban van. Egyre többen pártolnak át a zöldekhez, mások pedig a bevándorlásellenes fordulatot vevő középpártokra szavaznak. Mindazonáltal az európai fiatalok zöme nem a klímaváltozást tekinti a legnagyobb társadalmi kérdésnek, hanem a bevándorlást és a munkahelyteremtést. Szemben az amerikaiakkal, az európai fiatalok azt szeretnék, ha rugalmasabbá válnának a foglalkoztatási szabályok. Sokkal inkább a piactól, mintsem a gondoskodó államtól várják a jólétet. Sokkal kevésbé hívei a társadalmi újraelosztásnak, mint az amerikaiak. Ebből fakadóan a szegénységet is hajlamosabbak az egyéni felelősséggel, és nem a társadalmi viszonyokkal, avagy a szerencsével magyarázni. Társadalmi kérdésekben is konzervatívabbak, például kevésbé támogatják az azonos neműek házasságát, mint tengerentúli kortársaik.

Mi magyarázza az amerikai és az európai fiatalok világnézeti különbségét? De Weck és Ferguson szerint az eltérő történelmi tapasztalat. Míg az amerikai fiatalok a gyengén szabályozott piacot és a gyenge lábakon álló jóléti államot okolták a gazdasági válságért és a nyomában fellépő elszegényedésért, az európai fiatalok a saját bőrükön tapasztalták, hogy a túl nagyra nőtt állam sem jobb. Mint az IMF is kimutatta, az európai kormányok leginkább a nyugdíjasokat támogatták a gazdasági válság után. Az elszegényedés és a leszakadás ezért a fiatalokat sokkal inkább sújtotta. Ők úgy érezték, hogy a jóléti állam nemhogy nem segíti őket, hanem velük fizetteti meg az idősebbek politikailag jóval aktívabb, s egyre népesebb táborának támogatását.

Nemzedéki érdekellentétek tehát Európában is vannak, a kisebb ideológiai szakadék miatt azonban Európában nem várható generációs háború – vonja le a következtést de Weck és Ferguson.