Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a magyar államalapítás, az állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Egyben az új kenyér ünnepe is.

Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át.

Ma az ünnepség kezdetén katonai tiszteletadás mellett, Áder János államfő jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység.

A ceremónián Áder János mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka, a kormány képviselői, továbbá állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testület képviselői, valamint több száz érdeklődő vett részt.

A lobogó felvonása után a honvédtisztjelöltek tették le esküjüket.

Ezt követően légi parádét tartanak a Parlamentnél. A központi programok között idén is lesz parlamenti nyílt nap, Magyar ízek utcája, emellett a Várkert Bazárban, valamint a Clark Ádám téren programokkal, koncertekkel várják az ünneplőket. Délután a szokásokhoz híven megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Mindeközben egész nap ingyenesen látogatható a Szent Korona az Országházban.

Az ünnepi programokat az esti tűzijáték zárja a fővárosban. Mozgáskorlátozott emberek a Parlamentnél tekinthetik meg a tűzijátékot.

A szervezők azt javasolják, hogy az érdeklődők az Országház és az Erzsébet híd közötti rakpartokról nézzék a tűzijátékot.

Az ünnep biztonságos lebonyolításáért most is az operatív törzs felel.

Áder János köztársasági elnök a Sándor-palotában adja át a Magyar Szent István Rend kitüntetést.

Délután idén is lesz hagyományos ünnepi szentmise és körmenet.

Országszerte más településein és a határokon túl is tartanak programokat az állami ünnepen.

Debrecenben idén is a hagyományos virágkarnevállal ünnepelnek.

Az 50. Debreceni Virágkarnevált a menetében 18 virágkocsi, 10 hazai és 17 külföldi művészeti csoport mutatkozik be.

A reggel 7 órakor induló idei karneváli menetben látható kompozíciók tisztelegnek a több mint ezeréves magyar államiság és államalapító Szent István király előtt, köszöntik az életet adó új kenyeret, valamint felidézik a régi karneválok hangulatát.

Az évforduló jegyében 50 belvárosi üzlet, vendéglátóhely kapcsolódott be az 50 év 50 kirakat akcióba, amelynek keretében a tulajdonosok kiválaszthattak egy-egy esztendőt, amelyet korabeli virágkarneválok dokumentumaival, fotóival, az adott évre jellemző öltözékekkel és kiegészítőkkel jelenítettek meg sok-sok virág felhasználásával a kirakatokban.

A karneválra több mint 100 éves kovászból elkészült Debrecen kenyere, amelyből ötvenet osztanak szét a város különböző intézményeiben. A Nagytemplom előtti térre 50-es feliratú virágkapun léphetnek be a látogatók és kivilágítható virágdíszeket kaptak a főtér szökőkútjai is.

A Karneváléj elnevezésű arénashow este 7 órakor kezdődik a Nagyerdei Stadionban, a látványos műsorban mintegy kétezer fellépőt láthat a közönség.

Szolnokon ma a Magyarok kenyere program felajánlásával egy tonna lisztből készül a Kárpát-medence kenyere, amelyet idén is szétosztanak az ünnepelők között.

A szervezők közlése szerint idén nem egy óriáscipó, hanem öt, egyenként csaknem 70-100 kilogrammos kenyér sül majd. Ez az öt kenyér szimbolizálja Magyarországot és a programban résztvevő Kárpátalját, Felvidéket, Erdélyt és Vajdaságot.

A kenyérsütés ugyan nem lesz nyilvános, délután - amikor szekéren szállítják a Tiszai hajósok terén felállított nagyszínpadhoz a kenyereket - már bárki csatlakozhat a zenés-táncos menethez. A kenyérszentelést ünnepi műsor követi, majd szétosztják a Kárpát-medence kenyerét az ünnepelők között. "Testvérkenyeret" küldenek Komáromba, Zentára, Beregszászra és Kolozsvárra.

Szolnokon délelőtt ünnepi szentmisét tartanak a Belvárosi Templomban. A Tiszai hajósok terén népi játszótérrel, gyermekműsorral várják a szervezők a kisebbeket, egész nap tart a kirakodó- és kézműves vásár. A kenyérszentelés után a Republic ad koncertet. A Tisza-parton többek között légi parádé, este fáklyás felvonulás, majd tűzijáték színesíti a programot.

Budapesten - több évszázados hagyományt felelevenítve - a Mesterségek Ünnepén a mesterek díszes aratókoszorús felvonulással és kenyéráldással köszöntik ma Szent István ünnepét. A népviseletbe öltözött mesterek, zenészek és táncosok a budapesti Szent György térről indulnak 9 órakor a Szent István térre, ahol 9 óra 30 perckor ünnepélyes kenyéráldást tartanak.

A Budavári Palotában a 33. Mesterségek Ünnepén mintegy ezer kézműves mester mutatkozik be. Az esemény idei kiemelt témája a lábbelikészítés, díszvendége pedig Japán. A ma záruló rendezvényen egész napos színpadi programok, mesterség-bemutatók és népi játszóházak várják a látogatókat. A Japán és Magyarország között 150 éve létesített diplomáciai kapcsolat évfordulója alkalmából a rendezvény díszvendége a távol-keleti ország. A japán mesterek segítségével a látogatók megismerkedhetnek a kimonókkal, legyezőkkel, japán lábbelikkel, kerámiákkal, a japán dobbal, a furosiki batyuval és a kokesi babával, megtanulhatnak japán ecsettel írni, papírt hajtogatni, megkóstolhatják a japán ételeket és italokat.

Első alkalommal nyitotta meg kapuit a folkkocsma karaokéval, mesemondókkal, énektanítással és táncházzal.

Kiállításon mutatkoznak be az UNESCO szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő közösségek, a matyók, a mohácsi busók és az idén a listára felkerült kékfestő műhelyek is. A rendezvényen keddig népzenészek, énekesek, mesemondók és néptáncosok lépnek színpadra.

A 33. Mesterségek Ünnepe kiemelt témája a lábbeli, ezen belül pedig a szegedi papucs, ehhez kapcsolódva kiállítások, divatbemutatók láthatók. Az érdeklődők elleshetik a cipészmesterek titkait és az is kiderül, hogyan értelmezik újjá a hagyományos lábbeliket kortárs, magyar cipőtervezőink. Érkeztek cipőkészítők többek között Izlandról, Spanyolországból és Törökországból, valamint bemutatkozik a világ legjobb cipésze címmel rendelkező mester is.

Ma tartják Tolcsvay László Új magyar rapszódia című művének ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, ahol a műsor második felében a Magyar Mise hangzik el.

A szervezők korábbi közlése szerint Tolcsvay László szimfonikus zenekarra komponált műve, az Új magyar rapszódia kimondottan erre az alkalomra született. A darab a mai gyorsan változó világra, benne Magyarországra rezonáló muzsikája csapongó és sokféle, hol melankolikusan töprengő, hol szenvedélyes vagy heroikus, a hirtelen váltásoktól sem mentes érzéseket tükröz. Tolcsvay László új művét a tehetséges, fiatal zeneszerző, Ott Rezső hangszerelte, a Margitszigeten a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója, Kocsár Balázs vezényli.

A Magyar Mise zeneileg sokrétű, a rock-, a szimfonikus és a népzenét ötvöző oratórium, melynek előadásaiban a Muzsikás Együttestől Vikidál Gyulán át Pitti Katalinig a hazai zenei élet minden műfajának nagyjai dolgoztak.

Ősbemutatója 1987. július 12- én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon volt.

A ma esti előadásban olyan neves fellépők előadásában csendülnek fel az ismerős dallamok, mint Miklósa Erika, Janicsák Veca, Sándor Péter, Szemenyei János és Gábor Géza. A Magyar Mise karmestere Werner Gábor, közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Kórusa, valamint Tolcsvay László rockegyüttese és a Tiszta Forrás Zenekar.

Az Egyesült Államokban élő magyar közösségek is Szent István napját ünneplik.

Több amerikai nagyvárosban és kisebb településen rendeztek és rendeznek Szent István napi ünnepségeket és fesztiválokat, a diaszpóra legtávolabbi pontjain is megemlékeznek a magyar államalapításról.

Az amerikai fővárosban, Washingtonban kedden a Magyar Örökség Háza szervezésében zarándoklatnak nevezett séta lesz: a résztvevők a washingtoni katolikus bazilikából egy arlingtoni kis katolikus magánegyetem kápolnájához sétálnak, ahol Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök celebrál misét. Ezután magyar piknikkel várják az ünneplőket.

Mivel az Egyesült Államokban kedden munkanap van, a magyar közösségek nagy része már szombaton és vasárnap megtartották az ünnepi rendezvényeket. Amerika egyik legnagyobb magyar közössége az ohiói Clevelandben mindkét nap szentmisével emlékezett, a kenyérszentelés után pedig nagy fesztivált szervezett. Több mint ezer amerikai magyar ünnepelt együtt.

Mezei András, a clevelandi Szent Imre templom plébánosa arra emlékeztette az egybegyűlteket, hogy a magyarok, bárhol éljenek is a világban, "Szent István népéhez tartoznak, a szent koronához tartoznak, és ezt az örökséget akarják őrizni a clevelandi magyar oázisban is". Kovács Tamás, a chicagói magyar főkonzulátus vezető konzulja ünnepi beszédében azt hangoztatta: "a legfontosabb üzenet az, hogy összegyűlnek itt a magyarok, ápolják a magyar tradíciókat".

A clevelandi fesztiválon szombaton fellépő kárpát-medencei Török Tilla Folk Experience vasárnap már a chicagói magyar közösség ünnepségén szólaltatott meg magyar népzenét. Chicagóban a magyarok a Szent István templomban szintén misével emlékeztek.

Az amerikai magyar közösségek általában körmenettel, szentmisével, szoborszenteléssel, cserkészek műsorával ünnepeltek. Los Angelesben a Szent István Egyesület és a magyar főkonzulátus közösen szervezte vasárnap az ünnepi rendezvényt. Ez a város Szent Istvánról nevezett római katolikus templomában körmenettel és szentmisével kezdődött, majd felszentelték az államalapító magyar király mellszobrát, amelyet a magyar kormány támogatásával Váró Márton szobrászművész készített.

A dél-kaliforniai San Diegóban vasárnap a Magyar Házban tartották meg az ünnepséget. A magyar népzenei előadás és a táncház után a szokásos magyar finomságokkal, köztük kolbásszal és palacsintával várták a vendégeket.

(Forrás: MTI)