Évente majdnem 1,5 millió forint jut egy lakosra az ország leggazdagabb környékén, míg a legszegényebb településeknek helyet adó Csengeri járásban mindössze évi 620 ezer forintból kell beérniük az ott lakóknak.

Tehát majdnem 2,5-szeres különbség tapasztalható a két véglet között – írja a penzcentrum.hu.

A KSH adatai szerint hatalmas a szórás bérek tekintetében Magyarországon: hiába jár 350 ezer forint felett a bruttó átlagfizetés, kereseti tizedek alapján 10-ből 6-7 magyar munkavállaló bére (sokszor bőven) elmarad ettől. Vagyis a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot.

Aggasztó jelenségként értékelik, hogy – miközben a felső és felső-közép jövedelmi rétegbe tartozók súlya növekszik - a középosztály aránya évek óta csökken, az alsó jövedelmi réteg aránya viszont növekszik a népességen belül.

A társadalmi rétegek elszakadása természetesen földrajzilag is nyomon követhető: az ország hét régiója közül továbbra is a Közép-Magyarországi régióban a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, itt éves szinten valamivel több mint 1 millió 240 ezer forintból gazdálkodhatnak a lakosok, ezzel szemben az Észak-Alföldön fejenként mindössze évi 881,6 ezerből kell boldogulni.

A jövedelmi viszonyokat járásonként vizsgálva még jelentősebb eltérések érzékelhetők: a "luxustelepüléseken" hozzávetőlegesen 2-2,5-szer magasabb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a legszegényebb járásokban.

Hogy hol és átlagban mennyi pénzből élnek manapság a leginkább jómódú magyar családok, arról bővebben ide kattintva lehet tájékozódni.