Legalább ötezer olyan ember van Bosznia-Hercegovinában, akit a délszláv háborúkban elkövetett háborús bűncselekménnyel vádoltak meg, de még mindig nem került bíróság elé.
Néhány nappal ezelőtt írtunk az Európa szégyenfoltjának is nevezett srebrenicai mészárlás emléknapjára szervezett békemenetről, de a teljes körű igazságszolgáltatás hiánya miatt a nyitott ügyek még ma is nyitott sebként sajognak.
"Ha az igazságszolgáltatás továbbra is az eddigi ütemben dolgozik, akkor további legalább egy évtizedre lesz szükség az ügyek lezárására" - közölte Bruce Berton, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szarajevói küldöttségének vezetője.
Berton emlékeztetett, hogy az EBESZ több problémát is felvetett, valamint számos ajánlást is adott az igazságszolgáltatás hatékonyabb munkája érdekében. Mint mondta, riasztó mértékben csökken az újonnan kihirdetett ítéletek száma, aminek legfőbb okát az ügyészség nyomozási és vádemelési hiányosságaiban látják. Az EBESZ szerint az ügyészég nem fordít elég időt és forrást a legösszetettebb háborús bűnök felgöngyölítésére, holott minden erővel ezeket kellene vizsgálniuk, hogy a bűncselekmények valódi felelőseit büntessék meg.
Bruce Berton közölte, hogy az EBESZ adatai szerint jelenleg mintegy 800 nyitott ügye van az ügyészségnek, ami körülbelül ötezer vádlottat jelent.
Az EBESZ úgy véli, ha a boszniai ügyészség figyelembe venné az EBESZ és az Európai Unió ajánlásait, akkor hatékonyabban tudna működni, főleg, hogy a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék ügyeit átvevő nemzetközi törvényszéki mechanizmus (MICT) minden segítséget megad Szarajevónak. Emellett Berton csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Bosznia-Hercegovina még mindig nem fogadta el a háborús bűnökről szóló állami stratégiát, ami lehetővé tenné, hogy az ügyeket 2023-ra lezárják. A stratégiában leírtak szerint a legösszetettebb ügyeket az országos bíróság, míg a kisebb ügyeket a kisebb közigazgatási egységek bíróságai tárgyalnák.
(Forrás: MTI)
