Akkor is jár a kedvezmény, ha nem vagyunk rokonok? Két felnőtt és néhány gyerek beléphet családi jeggyel? Egy szülő a gyerekeivel családnak számít? A pénztárossal vitatkozzunk, vagy a jegyszedővel?
Miért van „családi” jegy? Kik vehetik igénybe? Ezt persze nem biztos, hogy azzal érdemes megvitatni, aki a pénztárban ül, nem is feladata, hogy filozófiai vagy gazdasági eszmecserét folytasson a kassza előtt álldogálóval. Neki az a dolga, hogy kiadja a belépésre jogosító cédulát, szelvényt, újabban karkötőt, elvegye a pénzt, adja a visszajárót – igaz, a bankkártyák világában már ez sem.
Szóval vele elkezdeni elmélkedni a családos belépőről nem biztos, hogy érdemes. Vagy mégis? Hiszen ő dönt, kiadja-e a kért tikettet. Legalább is abban az esetben, ha az ügyfél tanácstalan, hogy milyen kedvezményt vehet igénybe a kiírtak közül. Ám ha határozottan odalép a kassza ablakához és kér egy családos jegyet, bizonyára meg is kapja. A fent említett „eszmecserét” mégsem ússza meg, csak pár lépéssel arrébb, a jegyszedővel kell lefolytatnia.
Miről is van szó? Nézzék csak meg az árjegyzéket, ha strandra, moziba, élményparkba vagy valamilyen rendezvényre mennek. A legtöbb helyen nem csak felnőtt, gyerek (olykor diák), nyugdíjas, stb. jegy van, hanem „családi” is.
Vajon mi vezérelte annak idején azokat, akik a belépés vagy szolgáltatás igénybevételének áráról döntöttek, hogy külön kedvezményt kapjon a család? Talán az a gondolat, hogy oly ritkán van együtt apa, anya és gyerekek, hát ezzel is álljunk a közös családi élményszerzés mellé? Vagy a szociális érzékenység, hogy a családok nehezebb anyagi helyzetben vannak, és ha nem kapnak kedvezményt, nem fognak eljönni?
Hát nem mindegy, hogy mi indította azokat, akik a családos jegy ötletét – évtizedekkel ezelőtt – fölvetették? Nem, mert ha akkoriban, amikor még nem volt kérdés, kik alkotják a családot, ezt a speciális jegyet azért hozták létre, hogy mindkét szülő és gyerekeik közös programját motiválja (?), jutalmazza (?), akkor nincs helye vitának: ha ott van az apa is, az anya is, a gyerek(ek) is, akkor családos jeggyel mehetnek be, egyébként felnőtt és gyerekjegy áll rendelkezésre.
Engedjenek meg egy kis kitérőt. Eszembe jutott az az öt éves kisfiú, akit megkérdeztek, mit kér ajándékba karácsonyra. Azt, hogy elmenjünk sétálni, és egyik kezemet apu, másik kezemet anyu fogja – hangzott a válasz. Ennek a fiúnak elváltak a szülei, a kívánsága soha nem teljesült. De az együtt élő szülők gyerekei számára is meghatározók azok a pillanatok, amikor édesapjukkal és édesanyjukkal egyszerre élhetnek át élményeket. A közös program a szülők kapcsolatát is erősíti. Ha ezt hivatott elősegíteni a családos jegy, nem volna miért folytatni ezt az írást.
Vélhetően ugyanis inkább gazdasági indítékai vannak a családos jegynek: ahol több gyereket nevelnek, a négy-öt-hét-nyolc belépő sok esetben egyszerűen kifizethetetlen. Hat belépő például a Csodák Palotájába (a honlapjukon található táblázat szerint) a 21600 forint, de egy négygyerekes család a kedvezménnyel élve már 17200 forintért bemehet. A legtöbb helyen ekkora kedvezménnyel nem jár a családos belépés, de a kisebb jövedelmű családoknak minden fillér számít.
Annak az ötgyerekes egyedülálló édesanyának is, aki egy vadasparkba vitte el a gyerekeit. A kiírásban többféle családos jegy szerepelt: két felnőtt és egy gyerek; két felnőtt és két gyerek; illetve két felnőtt és három gyerek. Arra gondolt, e legutóbbit veszi meg, amivel öten bemehetnek, és vesz hozzá még egy gyerekjegyet. A pénztáros kisasszony azonban résen volt, rögtön látta, és szóvá is tette, hogy nincs meg a családos jegyhez szükséges két felnőtt.
Itt jegyzem meg, hogy a családos jegynél mindenhol az szerepel, hogy két felnőtt, de hogy milyen neműek és milyen kapcsolatban legyenek egymással, az nem. Tehát az említett édesanyát elkísérhette volna akár a nagypapa is, de hát ez az édesanya egyedül érkezett a gyerekeivel.
Értse meg, nincs másik felnőtt – magyarázta a pénztárosnak, és örült, hogy nem sírja el magát, hogy egy idegen előtt fájdalmas élethelyzetéről kell beszélnie – egyedül vagyok, hoztam a gyerekeket, de nem károsítom meg a vadasparkot azzal, ha felnőtt helyre gyereket állítunk, hiszen a magasabb árkategória átváltható az alacsonyabbra.
Nem kis küzdelem árán végül bejutott a parkba, de amíg a gyerekek az állatokat nézegették, folyton azon járt az esze, vajon a sorstársai, más egyedülálló szülők is belefutottak-e már ilyen helyzetekbe? Ha az egyik szülő „kilép”, a többiek már nem alkotnak családot? Ha igen, jár nekik a családi jegy?
De nem kell egyedülálló szülőnek lenni ahhoz, hogy valaki egyedül vigye el a gyerekeit strandolni, bobozni, megtekinteni egy várat vagy kiállítást, részt venni egy programon, mert a másik szülő éppen dolgozik, más elfoglaltsága van, beteg.
Egy vidéki élményfürdő gondol az ilyen helyzetekre is: családos kedvezményt ad akkor is ha egy felnőtt és két „ifjúsági jegyre” jogosult, és akkor is, ha két felnőtt és egy „ifjúsági jegyre” jogosult megy be, további kedvezményes jegyeket is vehetnek, igaz, legfeljebb négyet.
Utánanéztem, mennyi pénzt takarít meg a már említett ötgyerekes egyedülálló édesanya, ha családként tud jegyet vásárolni. Az általam megnézett strandokon és fürdőkben három-négyezer forinttal olcsóbban mehetnek be, mint ha egy felnőtt és öt gyerekjegyet vesznek.
A veszprémi állatkertben is jelentős kedvezményt kapnának, az egyik nagy budapesti moziban azonban inkább csak gesztus értékű, hogy létezik családi jegy, a megtakarítása ennek a családnak csak pár száz forint lenne. A „legcsaládbarátabb” (kis minta alapján) a már említett Virágfürdő, ahol ez a hattagú család majdnem hatezer forintot spórolna, és az amúgy sem drága debreceni Modem, ahol alig több mint fél áron juthatnának élményekhez.
A Pannon Csillagdában is csaknem ötezer forinttal olcsóbban tanulmányozhatják az eget, mint ha nem családi jegyet vásárolnak. Kiemelendő a MÁV által nyújtott támogatás is: legalább három saját gyermekével együtt utazó egy vagy két szülő, továbbá a gyermekek is 90%-os kedvezménnyel utazhatnak.
Visszatérve a családi jegyre: kérdés marad, hogy amikor a „családi jegy” címszó után zárójelben az szerepel például, hogy 2 felnőtt + 2 gyerek, akkor valóban mindegy, hogy ki az a két felnőtt és két gyerek? Legalább rokonságban kell lenniük? Mehetnek a nagyszülők az unokákkal? Az egyik szülő és egy nagynéni? Vagy a szülők a gyerekük mellett még a kis unokatestvért is magukkal vihetik játszótársnak? Akár több unokatestvért is, hiszen sok helyen a kiírt 2 + 1, 2 + 2 mellé hozzáteszik, hogy minden további gyereket a család kedvezményesen vihet be. Kell-e igazolni, és hogyan, hogy egy családhoz tartoznak?
Ám ha nem szükséges, hogy rokoni szálak kössék össze a családi jeggyel belépőket, akkor elég, ha a bejárat előtt összefog két felnőtt és néhány gyerek, és úgy vesznek jegyet? Ki nézi, hogy valóban egy család tagjai-e? Ha nincs is jelentősége, akkor miért nevezzük családi jegynek?
Hogy is van ez?
(Minden kép csak illusztráció. Fotók: walibi.be; parokia.hu; dpositpotos; prohaszka.gyor.hu; ladepeche.fr)
