Várszegi Asztrik élete maga a megajándékozottság. Saját személyére vonatkozóan ugyanúgy, mint a vele kapcsolatba kerülők számára.
Nehezen meghatározható műfajú eseményen vettem részt a SZEMlélek képviseletében. Vacsora, felolvasó est, baráti beszélgetés, ünneplés, örömteli találkozások, dedikálás – mind egyben.
A helyzet némileg hasonlított a szerzetesi közösségek refektóriumának hangulatához, hiszen ott is a jó ebédhez nem nóta, hanem lelki olvasmány szól. Annyiban különbözött a felállás, hogy itt a közélet, a gazdaság, a média képviselői ültek az asztaloknál, a társaság "nyomokban" bencés szerzeteseket is tartalmazott.
Az apropót "A Megajándékozott" című kötet megjelenése szolgáltatta – amelynek kapcsán a szerzővel és a leköszönt főapáttal készült rövid interjúnk ide kattintva olvasható –, a különleges estét mégsem lehetne könyvbemutatóként értelmezni. Már csak azért sem, mert a főszereplő életének, habitusának főbb vonásait minden jelenlévő jól ismerte, noha a kötet biztosan tartalmazott egy-két újdonságot valamennyi olvasó számára.
Közös megajándékozottságunkat ünnepeltük Pannonhalmán: leginkább azt, hogy barátságával, közvetlenségével, lélekmozgató derűs iránymutatásaival megtisztelt bennünket Várszegi Asztrik.
Egy ilyen alkalomról aligha lehet szavakkal beszámolni, a képek is csupán lenyomatként tükrözik vissza az ajándékozó est néhány mozzanatát.
Kattintásra galéria nyílik
A fő üzenetet ilyesféleképpen lehetne megfogalmazni: mindannyiunk élete ajándék, életutunkat is ajándékok szegélyezik, ahogy mi is ajándékká válhatunk a velünk kapcsolatba kerülők számára.
