Nem az az elsődleges kérdés, hogy melyik pártra adjuk le szavazatunkat, hanem az, hogy milyen alapon hozzuk meg lelkiismereti döntésünket.

Ma zajlik Magyarországon az európai parlamenti választás. A demokrácia és az EU kultúrájának megismerése és a méltó nemzeti és európai politizálás hosszú tanulási folyamat, amiből senki sem kivétel, sem idehaza, sem sehol Európában. A mostani választással kapcsolatban is az egyházak képviselői keresztény alapelveket fogalmaztak meg ajánlásként. Az európai kereszténység is tanulási folyamatban van, a kiemelt jelentőségű politikai események kiemelt alkalmat adnak a keresztény társadalmi felelősség szempontrendszerének tudatosítására. Ehhez ad alkalmas támpontokat a németországi evangélikus és katolikus püspöki testületek vezetőinek közös nyilatkozata.

1. Az európai alapértékek egybevágnak a keresztény alapértékekkel: emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok megóvása. Olyan értékek és alapelvek ezek, melyek az európai békeprojekt alapját képezik, s melyek őrzése és képviselése egyben keresztény küldetés is.

2. A keresztények és a kereszténység képviselői felelősséggel tartoznak ezért az Európáért, kötelességük tevékenyen részt vállalni a béke, az igazságosság és a teremtett világ megóvásában.

3. Az idei európai parlamenti választás vízválasztó. Demokratikus, értékalapú és világra nyitott, avagy nacionalista, autoriter és nem-demokratikus Európát akarunk. A hecckampánnyal kikövezett, nacionalista falakkal övezett út rossz irányba vezet. Egyedül az egységes és erős Európa képes megtalálni a helyes választ korunk legsúlyosabb kihívásaira, melyek a globalizáció, a digitalizáció, a migráció, a klímaváltozás, a szabadság és a biztonság.

4. Keresztényként ellen kell állnunk az extremizmus és a túlhangsúlyozott nacionalizmus minden formájának s egyben meg kell erősítenünk a keresztények közötti együttműködés minden nemzetközi fórumát.

A politikai küzdelemben a keresztények számára ezek a szempontok az irányadók, s ezek azok, melyek képviselésével nemzeti és európai szinten is a legtöbbet tehetnek a közjóért. Nem az az elsődleges kérdés, hogy melyik pártra adják le szavazatukat, hanem az, hogy milyen alapon hozzák meg lelkiismereti döntésüket. A keresztények számára az elsődleges lecke a keresztény értékrendszer mélyebb megismerése és érvényesítése a politikai területein is.

Magyarországon a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége adott ki hasonló tartalmú állásfoglalást, melyben az általános értékek mellett a hagyomány, a magyarság, a szociálpolitikai védőháló és a hagyományos családmodell szerepelnek. A magyarországi egyházak vezető testületei nem adtak ki nyilatkozatokat. Ezzel szemben a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség rövid nyilatkozatában emlékeztette az érintetteket, hogy olyan jelöltekre szavazzanak, akik képviselik az európai értékeket, a kisebbségi jogokat és a keresztény családmodellt. Külön kritériumként pedig hozzátették: “akik bíznak a fiatalokban és támogatják őket”.

A keresztény szempontok egyetemesek, ugyanakkor minden ország maga érzékeli, hogy melyek a legfontosabb kihívások, amelyekre válaszolni kell. Magyarország, a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan részben másféle nehézségekkel küzd, mint Európa más nagy kulturális régiói. Az egyetemes szempontokat a regionális keretek között kell megfelelően érvényesíteni, s egyben ellenállni annak a kísértésnek, hogy a helyi viszonyokból fakadó érdekek felülírják az egyetemes értékeket.

Máté-Tóth András

(Illusztráció: debatingeurope.eu)