Az iskolai mészárlás túlélője kitartó küzdelmet folytat a lőfegyvertartás szabályozásáért.
– Minden évben visszatérően kísért a rettegés emléke – állítja Jami Amo, a 35 éves, háromgyermekes édesanya. Húsz évvel ezelőtt a Columbine High School (Colorado) diákja volt.
1999. április 20-án a hatalmas oktatási intézményben a nap ugyanúgy kezdődik, mint máskor. A tizenegy órai szünetben Jami 4-500 társával együtt az étkezőben tartózkodik. Egy társuk beszalad és azt kiáltja:
– Fegyveresek vannak odakint! – a félezer gyerek mind a földre veti magát.
– Sosem fogom elfelejteni a tömeg sikoltozását – emlékszik vissza az akkor tizenöt éves Jami, aki az első pillanatokban meg sem ijed. A félelem akkor tör rá, amikor lövéseket és detonációt hall, méghozzá nem is messziről.
A két ámokfutó házi gyártású bombákkal és több lőfegyverrel közelít, a kamaszlány pedig ráébéred, hogy veszélyben az élete. Több diáktársával együtt az auditóriumba menekülve meghúzódik: örökkévalóságnak tűnik az az óra, amit végigrettegnek. Amikor egy ideje már nem hallanak több lövést, előmerészkednek, Jami rohanva menekül ki az épületből.
A tizenhét és tizennyolc éves elkövetők ámokfutása után a halottakon kívül huszonegy sebesült is maradt, végül a két fiú öngyilkosságot követett el. A Columbine középiskolai vérengzés az Egyesült Államok történelmének egyik legvéresebb iskolai mészárlása..
A napra pontosan két évtizede történtek máig kísértik Jamit. Főállású anya, poszttraumás stressz szindrómától szenved. A váratlan, erős zajokra túlérzékenyen reagál. A tűzijáték szaga a középiskola folyosóján terjengő füst szagára emlékezteti. A liftben vagy a szűkebb helyiségekben szorongani kezd. Nem bír megszabadulni a bűntudattól, amiért tizenkét társával és tanárával ellentétben életben maradt.
Amikor 2018-ban hírét vette a parklandi (Florida) iskolában történt mészárlásnak, ami tizenhét emberéletet követelt, a „túlélő” Jami Amo elhatározta, hogy aktív szerepet vállal a lőfegyverhez kapcsolódó erőszak elleni küzdelemben. Csatlakozott egy szervezethez, a Rebel Project-hez, amelyik a lövöldözésekből menekülteknek segít feldolgozni az átélteket.
Jami Amo a médiában és nyilvános beszélgetéseken szól tapasztalatáról, és felemeli szavát a lőfegyvertartás szabályozása mellett.
– Az elmúlt két évtized alatt mintha nem sok változás történt volna – véli, – de a képviselőházban a demokraták győzelme a novemberi választásokon, és a sok támogatás, amiben a megszorító intézkedéseket sürgető kiállásom részesül, reménnyel tölt el. Az emberek megérdemlik, hogy biztonságban legyenek!
(Forrás és fotó: La Croix; kezdőkép: history.com)
