1989. március 22-én alakult meg az Ellenzéki kerekasztal, amely az MSZMP egyeduralmának békés megdöntését tűzte ki céljául. 30 év múltán ideje ismét összeülni.
Három évtizede a legjelentősebb civil szervezetek képviselői ültek egy asztalhoz. Bármennyire is eltérő álláspontjaik voltak a szabad Magyarország jövőbeli berendezkedésére vonatkozóan, a "“nagy ellenség" legyőzésének közös célja időlegesen együttműködésre késztette és kényszerítette őket. Az Ellenzéki kerekasztal munkájában nem vettek részt a magyarországi egyházak képviselői. Nem hívták őket, s ha hívták is nem mentek. Az Ellenzéki kerekasztal tevékenységét később a Nemzeti kerekasztal folytatta, amely a békés rendszerváltás forgatókönyvét dolgozta ki. Ma új Nemzeti kerekasztalra van szükség.
30 évvel az Ellenzéki kerekasztal megalakulása után nem valami "nagy ellenség" leküzdésére van szükség, nem új rendszerváltásra. Ma a szétzilált, végletesen megosztott és értékorientációjában elbizonytalanodott társadalom számára van szükség az alapértékek melletti közös hitvallásra.
Olyan értékminimum megfogalmazására, amely minden politikai és társadalmi szereplőt, magánemberként és intézményének képviselőjeként is kötelez. Ma nem valami ellen szükséges egy asztalhoz ülnie a jelentős társadalmi szervezeteknek, hanem valamiért.
A Nemzeti kerekasztalnak függetlennek kell lennie a pártoktól. Az értékkánon melletti hitvallásuk azonban a pártok magatartására vonatkozóan is mércéül szolgál. A függetlenség elengedhetetlen kritérium, mert a politikai csatározások során a pártok hitele erodálódott, a társadalom döntő többsége már nem tekinti őket egyetemes értékek alapján működő szervezeteknek.
A Nemzeti kerekasztal 2.0 összehívását és munkájának koordinálását a legnagyobb magyarországi keresztény egyházak képviselői végezhetik el a hitelesség reményében. Az egyházak ugyanis politikai szempontból elvileg függetlenek az államtól és még inkább a pártoktól. Saját elsődleges küldetésük pedig a társadalom számára az “örök értékek” képviselése és a közjó elkötelezett szolgálata.
A mai magyar társadalom elsődleges érdeke az értékrendszer stabilizálása. Függetlenségük és küldetésük az egyházakat predesztinálja erre a szolgálatra.
Az alapértékek kánonját a Nemzeti kerekasztalnak nem szükséges megalkotnia, hiszen ezeket az erkölcsi alapelveket a világ legnagyobb kultúrái évezredek óta képviselik. Közismert nevén az aranyszabály jelenti azt a legalapvetőbb erkölcsi minimumot, amely Jézus megfogalmazásában így hangzik: "Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük!" (Mt 7,12) Leginkább négy érték melletti állásfoglalásra van szükség. A szelídség és minden élővel szembeni tisztelet, a szolidaritás és az igazságos gazdasági rend, a másság elfogadása és a hitelesség, valamint az egyenlő bánásmód. A Nemzeti kerekasztalnak ezeket az értékeket kell a kortárs magyarországi viszonyokra érvényesítenie és olyan megfogalmazásban előadnia, hogy egyszerű és érthető legyen minden magyarul értő számára.
A Nemzeti kerekasztal 2.0 remélhetőleg mozgalmat indít el Magyarországon, amelyhez számos társadalmi szervezet, helyi közösség és magánember is csatlakozhat. A tudományok és a művészetek képviselői saját eszközeikkel támogathatják ezt a mozgalmat.
Rajtunk a sor.
Olyan jó lenne, ha Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke kezdeményezné a Nemzeti kerekasztal 2.0 összehívását, Sólyom László és Schmitt Pál korábbi köztársasági elnökök pedig támogatnák őt ebben!
Máté-Tóth András
