Először vezeti civil igazgató a legendás esztergomi gimnáziumot, ahol nem ez az egyetlen olyan változás, amely révén lépést tartanak a változó világgal.
Először vezeti civil igazgató a legendás esztergomi gimnáziumot, ahol nem ez az egyetlen olyan változás, amely révén lépést tartanak a változó világgal. Két hónappal az új tanév kezdete után meglátogattuk a vezetőséget.
Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium – szép, hosszú név, patinás intézményhez méltó. A szellemes diákság azonban megalkotta a praktikus változatot is, így érett az évtizedek folyamán fogalommá a "Franka" megjelölés. Az 1931 óta működő iskola sok olyan értékes embert adott a magyar társadalomnak, mint dr. Papp Miklós, Bősze Ádám vagy Pindroch Csaba, hogy csak néhány ismert nevet említsünk a hosszú listából. Szánthó Gellért is a frankás öregdiákok közösségébe tartozik (ő látható nyitóképünkön). Tanár lett, megnősült, feleségével most várják harmadik gyermeküket, oktatóként pedig visszatért a saját jövőjét is meghatározó falak közé. Talán a nyitóképünkön látható testnevelő szakos családapa sem gondolta korábban, hogy belőle válik majd a Franka első nem-szerzetes igazgatója.
Márpedig így történt, s ennek sok oka van. Az egyik az, hogy az iskola lelki karakterét alapvetően meghatározó hazai ferencesek egyre kevesebben vannak, míg a menedzsment jellegű teendők – fejlesztési projektek, ügyintéznivalók – sorra szaporodnak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elsősorban a szerzetesek oldaláról fogalmazódott meg az igény, hogy nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni a rend tagjainak saját lelki életére, a közösség erősítésére, az imaéletre. E törekvés támogatásaként érkezett – tért vissza – Esztergomba Varga Kapisztrán testvér, aki nem csupán házfőnök lett, hanem jelenleg a Franka lelki ügyeinek összefogója is egyben. Szánthó Gellért munkáját nemcsak ő támogatja, hanem Zarándy Kleofás testvér, aki a kollégium mindennapjait irányítja és ellenőrzi, valamint Bánhidy Vajk is, aki a mostani igazgató korábbi oktatási igazgató-helyettesi feladatait vette át.
Négyükkel beszélgetve olyan innovatív csapat képe rajzolódik ki, amely egyszerre figyel az értékek megőrzésére és a kor kihívásaira adható leghelyesebb válaszok megtalálására. Merthogy a demográfiai folyamatok itt is éreztetik hatásukat. Az elmúlt évek fogyatkozó tendenciája nyomán mélypontjára érkezett a diákok létszáma. Noha Kleofás testvér szerint pedagógiailag sokkal hatékonyabban lehet dolgozni a 25 fős körüli osztályokkal, finanszírozási szempontból viszont előnyösebb lenne a nagyobb osztálylétszám, a 300-320 fős diákság. A ferences közösség eddig az egyre jobban szaporodó teendők elvégzésének szükségessége felől közelítette feladatait, mostantól azonban inkább a szerzetesi lét megélését tartják szemük előtt. Erre azért van szükség, mert a testvérek így fognak tudni minőségi időt tölteni egymással, a világi kollégákkal és a gyermekekkel. Az sem titok, hogy míg a kommunizmus évtizedeiben a Franka egyike volt a működési engedéllyel rendelkező 8 egyházi gimnáziumnak, így az egész országból számos növendék jelentkezett hozzájuk, ma már sokkal nagyobb a kínálat ilyen szellemiségű iskolából – a szülők részéről egyre nagyobb megfontoltság, elkötelezettség szükséges ahhoz, hogy felismerjék hol, melyik tanintézményben lesz jobb a gyermeküknek.
Az esztergomi iskola válasza nagyjából ugyanaz, mint a kezdetek óta. A Franka továbbra is megmarad annak, ami mindig volt: olyan katolikus fiúgimnázium, ahol ferences lelkülettel készítik fel az életre a diákokat, nagy hangsúlyt helyeznek a bentlakásos, kollégiumi rendszer fenntartására, a közösségi szellemiségre. A kor kihívásaira számos válasz adható, ám Szánthó Gellért és csapata nem kíván szembemenni a majd’ kilencven esztendős tradíciókkal. Nem tervezik sem lányok felvételét, sem a szombati tanítási nap elhagyását, megőrzik a kollégium mint közösségi tér kiemelkedő funkcióját. – Tudjuk, hogy néhányan kritikusan szemlélik a változásokat, ám több tekintetben megtartjuk az iskolánkat évtizedekig jellemző, konzervatívabb működést, napirendet – mutat rá az öregdiákból lett igazgató. – A világ változik, a mai gyerekek sem ugyanolyanok, mint évtizedekkel ezelőtti társaik. A Franka mindig a jelennek akart megfelelni, erre törekszünk ma is, ezt ígérjük azoknak a szülőknek, akik hozzánk íratják be a gyermeküket – teszi hozzá Kleofás testvér.
Varga Kapisztrán, Szánthó Gellért, Zarándy Kleofás és Bánhidy Vajk, a megőrző megújítók Szent Ferenc szobránál
Hogy miként lehet fontos értékeket átmenteni a XXI. századba, erre minden szervezetnek, közösségnek saját keretei között kell megtalálni a helyes választ. A Frankában úgy látják, bölcsesség kell annak megkülönböztetéséhez, hogy mi az, ami átmenthető és átmentendő abból, ami a 20. század második felének évtizedeiben működött, mindeközben világos számukra, hogy a jelen kor kihívásaira új válaszokat kell adni.
Értékőrzés és megújulás – ez a két törekvés vezérli az esztergomi ferences gimnázium felelős vezetőit.
(Fotók: Andráskó Balázs)
