Akár a Fall Like Rain is képviselheti hazánkat az Eurovíziós Dalfesztiválon; a szerzemény alkotócsapatából Várallyay Katus nyilatkozott a SZEMléleknek.

Bal szélen Katus, kettővel mellette Gina, balról a negyedik Petra

– Miért indultatok A Dalban, hogy jött az elhatározás?
– Megírtuk a Fall Like Rain-t Petra húgommal a Jazzation acappella együttes számára, és egyszerűen éreztük, hogy ezt a dalt minél több embernek szeretnénk megmutatni. Gina, az együttes altja jazz-ének szakos a Zeneakadémián, örömmel vállalta, hogy előadja szólistaként; a Jazzation verziója pedig az akusztik versenyében méretteti meg magát. Mindkettőre nagyon sok pozitív visszacsatolás érkezik, és mindkét verzió sikerrel vette az első fordulókat: Gina az eddigi válogatók legmagasabb zsűripontszámával jutott az elődöntőbe, az akusztik pedig a legtöbb szavazatot kapta a válogató tízes mezőnyében. Büszkék, és legfőképp hálásak vagyunk!

– Egy kicsit mesélj arról a csapatról, akik Gina mögött állnak!
– Petra húgom jazz-zeneszerzés szakos a Zeneakadémián, és minden, ami zene a Fall Like Rain projektben, tőle származik. A szöveget együtt írtuk, és nagyon sok mindent együtt csinálunk Ginával kiegészülve a vizuális koncepció megálmodásától a stúdióba érkezés logisztikájáig. Mindhárman maximalisták vagyunk, de rugalmasak is, így igazán jól lehet együtt dolgozni. A videoklipet Csanád bátyánk készítette, aki orvos hivatása mellett izgalmas hobbikkal is rendelkezik: a Fall Like Rain kedvéért az űrbe repített néhány kamerát egy meteorológiai lufira erősítve. A vokalistáink, Munkácsy Eszter, Horváth Cintia és Eőry Attila egytől-egyig nagyszerű szólisták, és amellett, hogy szakmailag kiemelkedőek, emberileg is élmény velük minden egyes, a Kunigunda utcában eltöltött nap. Az ezüstszárnyú táncos, Erdei Niki szintén hihetetlenül profi, együtt rezdül a dallal; a koreográfiát a műsor koreográfusa, Zsíros Gábor álmodta meg számunkra.

– Mi az üzenete ennek a dalnak?
– "Let your chains fall like rain", vagyis engedd, hogy a láncaid úgy hulljanak le, ahogyan az eső. Magától értetődően. Mert a természet nem kapaszkodik, nem görcsöl rá, csak engedi, hogy a dolgok megtörténjenek.

Az igazán nagy erők akkor kezdenek munkálkodni bennünk és általunk is, ha a saját véges akaratunkat valami nagyobb bölcsesség szolgálatába állítjuk; ha nem kapaszkodunk, hanem el merünk emelkedni. Amíg az ember benne van a problémában, addig nem lát rá az összképre. Pedig ha elengedjük a problémát, a láncokat - amiket sokszor, nagy gonddal mi magunk pakolunk magunkra -, akkor kezdődik a szárnyalás!

– Keresztényként mit jelent számodra színpadon állni, van-e amolyan sajátos küldetése az énekléseteknek?
– Ebben a produkcióban az akusztikus verzióban állok (vagyis ülök) színpadon, de akár a színpadon, akár, ahogy most, a háttérből, mindig a legfontosabb számomra, hogy engedjem munkálkodni rajtam keresztül azt az Erőt, ami nélkül semmilyen emberi erőfeszítés nem hozna eredményt. Ami nélkül minden csak zengő érc és pengő cimbalom... Ezért nagyon fontos, hogy ne csak szakmailag profi, de emberileg is pozitív, inspiráló emberekkel dolgozhassunk együtt. A Jazzationben az öt énekes közötti összhang sem csak zenei, hanem nagy mértékben spirituális összhang. A próbákon és a színpadon is megéljük, hogy “jó nekünk itt lenni” és ebbe az egység-élménybe tud bevonódni a közönség is. Mindenképp az a missziónk, hogy ezt minél több ember megtapasztalja. Karácsonyi koncertünk után valaki éppen arról számolt be, hogy Isten-élménye volt a koncerten. Ez is olyasmi, amiért hálásak vagyunk.

– Felkerült egy videó a netre, ahol hangszerek nélkül éneklitek a Fall Like Rain-t. Irtó nehéz lehet emberi hanggal ilyen változatos és élvezetes, tiszta megszólalást összehozni. A szakmai felkészültségen van-e valami titka annak, hogy miként tud számos hang ennyire egybecsengeni?
– Igen, ahogyan az előbb is említettem, kell ehhez lelki egység is. Mentorainktól, a svéd Real Grouptól tanultuk, hogy érdemes a próbákat úgy kezdeni, hogy akár a két kéz öt-öt ujján mindenki jelzi, hogy érzi magát fizikailag és mentálisan. Ha valakinek rosszabb napja van, legyünk vele tisztában, hogy miért nem szárnyal úgy. Ha kibomlik ebből egy beszélgetés, meghallgatjuk egymást, azzal is összehangolódunk. És ez az összehangoltság herzben is mérhető lesz a próba folyamán! Nagyon érzékeny hangszer a hang, stresszeink minden izmunkat feszítik, fontos, hogy oldottak legyünk, különben hiába feszülünk. A Fall Like Rain akusztik felvételén látszik ez az összehangoltság, látszik a játékosság, a csapatjáték, az az igazi zenélés, ami miatt a közös éneklés olyan felszabadító – és ez egy javítás nélküli, egyben felénekelt anyag, ami ott és akkor született! Ez a tünékenység és intimitás egészen megkapó, és ezt talán még sosem sikerült a maga valódiságában megörökíteni a Jazzation bő tizenegy éves pályafutása alatt.

– Az Eurovíziós Dalfesztivál gyakran inkább zenebohócok parádéjának tűnik, ahol túlteng a látvány, a mókázás. Ha kijuttok, a ti dalotok nem lenne túl komoly alkotás egy ilyen mezőnyben?
– Zeneileg valóban rendhagyóan komplex dal a Fall Like Rain, de a nemzetközi mezőny is hihetetlenül sokszínű, ahol évről évre teret kapnak fajsúlyosabb darabok is. Biztos vagyok benne, hogy megállná a helyét, és megtalálná az utat a hallgatóság szívéhez.

– Mi az, amit szívesen elmondanál még a dallal kapcsolatban?
– Hogy mennyire hálás vagyok először is Petrának és Ginának, hogy ezt bevállaltuk. Rengeteget tanulunk belőle, alkotásról, művészetről, csapatmunkáról. Köszönöm mindenkinek, a családjainknak és barátainknak, munkatársainknak a támogatást, és tulajdonképpen ennek az egész műsornak a lehetőséget, hogy itt lehetünk, általa fejlődhetünk. Nagy öröm, ha minél többen látják és hallják a lufis űrrepülést és a Jazzation vokális összjátékát is.

Beszélgetőtárs: Gégény István