A népszavazás előtt megsokasodott a kormányzati megszólalások száma - az evangélikusok központi honlapján jelent meg újabb interjú a református miniszterrel, aki szíve szerint arcot adna a segítségnek.
A teljes beszélgetés az evangelikus.hu honlapon, ide kattintva olvasható. Az alábbiakban részleteket közlünk a válaszokból.
Félelem és gyűlölet – ez két dolog. A félelem jogos, a gyűlölet ellen küzdeni kell. Saját magunkban és a közösségeinkben is. Ha bárki úgy érezné, hogy konkrét emberek ellen gyűlöletkeltés folyik, azt nem szabad elfogadni. A kormánynak viszont kötelessége konkrét veszélyekre felhívni a figyelmet és konkrét veszélyeket tudatosítani, még akkor is, ha azok félelmetesek.
Én nem vitatom, ha egy ország úgy dönt – mint például Nagy-Britannia –, hogy a bevándorlásban pozitív erőforrást lát, és ezért megpróbál a munkaerőhiány és demográfiai okok miatt embereket befogadni. Azt viszont manipulatívnak tartom, ha az egyik politikát emberbarátnak állítják be, a másikat meg embergyűlölőnek. Mi nem azért utasítjuk el ezt a folyamatot, mert a szívünk helyén kő van, hanem azért, mert úgy gondoljuk, gyermekeink, unokáink jövőjére veszélyt jelent.
Ha olyan állapotban van egy nemzetiség, amilyen állapotban a magyarországi cigány lakosság nagy része van, akkor erkölcsi, társadalompolitikai és gazdasági felelősségünk komolyan venni az integráció feladatát, és erre erőforrásokat kell fordítanunk.
Nagyon fontos, hogy arca legyen a segítségnek az integráció területén, és ez az arc lehet egy egyházi közösség. És ebbe az is belefér, ha olykor bírálják az állami rendszert, amiben egyébként sok hiányosság van. Mert csak az tudja elmondani, mi az, ami hiányzik, aki a terepen dolgozik.
Nagyon szívesen vettem volna, ha például a munkától szabad vasárnap kérdésében, ami egy elemi zsidó-keresztény hagyomány, megszólaltak volna az egyházak is. Ott nem éreztem a jelenlétüket. De más ügyekben is meg lehetett volna szólalni, ahogyan korábban kritikusan megszólaltak, még a legelső Orbán-kormány alatt. De kik vagyunk, hogy az egyházaknak bármit előírjunk vagy megtiltsunk?! Van nekik egy politikától magasabb uruk.
Egy évvel ezelőtt Zalaegerszegen gratuláltam annak a damaszkuszi születésű, ifjúsága jelentős részét jordániai menekülttáborokban eltöltő palesztin orvosnak, aki a város díszpolgára lett. Vannak tehát jó, pozitív példák, ezeket támogatni kell, csak a teljesítőképesség határait és a szabályokat kell lefektetni.
(Fotó: Kiss Tamás)