Különleges vállalkozásba fogott a KötőSzó blog: hazai keresztény politikusok faggatásába vágták a kollégák a fejszét. A Parlament alelnöke bátran, néha meglepően válaszolt a kérdésekre.

Kezdjük a lényeggel: a teljes interjú ide kattintva érhető el. Testvérblogunk cikkéből csupán néhány gondolatot emelünk ki, kedvcsinálóként. A mondatok Gulyás Gergely politikus gondolatai, egyenes idézésben.

Engem személyesen a legkisebb mértékben sem zavart a vasárnapi zárvatartás, mégis, ha rajtam múlik, be sem vezettük volna. Azon kevés kormánypárti képviselő egyike voltam, akik a bevezetésről szóló döntéskor a frakcióban a javaslat ellen szavaztak. Egyszerűen nem tartom a kérdést olyan jelentőségűnek, hogy megérje a magyar társadalom háromnegyedének akaratával szembeszegülni. Fontos ügyekben érdemes nagy energiákat mozgósítani a választópolgárok meggyőzésére.

Aki politikai döntéshozóként azt a valótlan látszatot kelti, hogy a világon mindenkinek saját hazájában új otthont teremtve segíteni tud, az nem keresztény, hanem felelőtlen.

Ha bevándorlás-ügyben a lehető legkritikusabban tekintek a kormány tevékenységére, akkor is hibátlannak tartom. Esetleg az első plakátkampány egyes hirdetéseinek stílusával lehet vitatkozni, de ennek jelentősége említésre sem érdemes az ügy súlyához képest.

...közéletben részes emberként szerintem mindenkinek fel kell tennie önmagának a kérdést, hogy ugyan mindannyian gyarló emberek vagyunk, de van-e még olyan mérce, amihez megpróbáljuk tartani magunkat? Felülírhatja-e az alapvető fontosságú kérdésekben az érdek az igazságot, a fényképek keltette látszat a sokszor mélyben szunnyadó valóságot? Ki tudunk-e tartani bármilyen reménytelen küzdelemben, ha tudjuk, hogy igazunk van? Őszintén hiszünk-e abban, hogyha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Ez a magánéletben sem sikerül sokaknak – még a hívők között sem –, a közéletben pedig még nehezebb.

(Fotó: Gulyás Gergely Facebook-oldala)