Aki ismeri Udvardy György püspököt, jól tudja, mennyire távol áll tőle a fenyegetés. A tömegmédia mégis hamar elterjesztette a tüntetésekkel kapcsolatos tévhírt, amelyet az ügyben elsőként a SzemLélek blognak nyilatkozva cáfolt részletesen az egyházmegye kulturális, tudományos és kommunikációs igazgatója.
– Kezdjük a beszélgetést az Ön pozíciójával – még katolikus füleknek is szokni kell az elnevezést. Milyen feladatkört jelent ez pontosan?
– A Pécsi Egyházmegye tudományos és kulturális szempontból nagyon gazdag örökséget ápol, és fontos ennek az örökségnek nem pusztán megőrzése és bemutatása, hanem megelevenítése is. Sopianae ókori kereszténységéből, a középkori püspökség életéből, a humanista tradícióból, a hódoltság után az egyházmegyét újjáépítő nagyszerű püspökök, tudomány- és kultúrapártoló mecénások gondolkodásmódjából, döntéseiből ma is sokat tanulhatunk. Különösen akkor, ha mi magunk is tudatosan kultúrateremtő tevékenységet végzünk, hiszen benső erejénél fogva és történelmi tapasztalatai okán a kereszténység mindig képes volt kultúrákat megtermékenyíteni, gazdaggá tenni, sőt, létrehozni. Napjainkban ez különösen sürgető misszió egy pannóniai püspökségben, a saját örökségét és értékeit elfelejtő Európában. A kommunikációs feladatkör esetünkben szorosan összekapcsolódik mindezzel, hiszen az egyház a környezete, a társadalom felé közvetlenül kulturális, szociális, tudományos, oktatási, turisztikai intézményeken keresztül jelenik meg. A belső és külső kommunikációs kapcsolatokban az egyházi hírek, közlemények ennek a nagy egésznek megjelenési formái. Ez a teológiai-spirituális elmélkedésekre éppúgy igaz, mint az óvodai beiratkozásokról, iskola- és templomfelújításokról szóló híradásokra. Nem szükségszerű, de lehetséges és hasznos egységben látni és elvégezni az említett három feladatkörrel járó munkát. Ehhez persze nélkülözhetetlenek azok a munkatársak, akiknek a kiválasztását Püspök úr rám bízta. Nem sokan, de éppen elegen vagyunk a jelenlegi feladatok elvégzéséhez.
– Eddig nem nagyon volt rá példa, hogy egy püspök közvetlen munkatársaként civil személy ilyen fontos posztot töltsön be egy hazai egyházmegye menedzsmentjében. Akár példaként, jó gyakorlatként, az egyházi vezetés nyitottabb modelljeként is értelmezhető, hogy laikusok részt vesznek egy egyházmegye vezetésében?
– Talán szokatlan, hogy nálunk több laikus munkatárs dolgozik meghatározó feladatkörben, aminek kettős oka lehet. Egyrészt az az egyházkép, amely a krisztushívő laikusokat és felszentelt papokat egyetlen család sajátos karizmákkal bíró tagjainak tekinti. A püspök feladatai közé tartozik a karizmák rendjének kialakítása, hogy azok minél hatékonyabban érvényesüljenek az egyházban. Udvardy György püspök úr már korábban, más megbízatásai során is támaszkodott rátermett és felkészült laikusok munkájára, részéről ez nem újdonság. Másfelől, az aktív papok száma egyházmegyénkben igen alacsony, és miközben vannak csak felszentelt személyek által végezhető feladatok, a laikusok az általános papságukból fakadóan más területeken tudnak szakmai segítséget nyújtani.
– A Pécsi Egyházmegye a napokban a pedagógus tüntetések kapcsán került be a hírekbe, nem túl előnyös megközelítésben. A negatív reakciókat kiváltó tényező nyilván az egyházi és állami fenntartású intézmények eltérő jogállásából, működéséből adódik. Milyen elvek mentén alakította ki a püspökség a nyilvánosságra került, vitát kiváltó álláspontot?
– Néhány hónapja azért kerültünk be a hírekbe, mert állítólag kidobtunk a szemétbe egy értékes Zsolnay vázát. Valaki erről a vázáról készített egy fényképet, elküldte az egyik bulvárlapnak, ahonnan a legolvasottabb hírportálok is átvették a szenzációt. Akkor is felhorgadtak a közösségi oldalak kommentelői. És miről volt szó? A szabályosan deponált kék váza arra várt egy zárt, belső udvaron, hogy elvigyük a restaurátor műhelyébe. Ez egyébként megtörtént, a restaurált műtárgyat hamarosan felállítjuk a végleges helyére, amiről éppen most írják a munkatársaim a cikket. Nagyon hasonló a helyzet azzal a fotóval is, amelyet egy tanári szobában készített valaki egy kifüggesztett igazgatói felhívásról, és elküldte az egyik szakszervezetis ügyvivőnek. A kontextus ismerete nélkül mindkét kép félreérthető, és ha valaki hajlamos rossz szándékot feltételezni az egyházmegyéről, a püspökről, a katolikusokról, akkor az most igazolva érzi magát és dühöng a virtuális térben. A pedagógussztrájkra vonatkozó, vitát kiváltott feljegyzésből látszik, hogy korábbi megbeszélésekre emlékeztet, ráadásul ezt pontatlanul teszi, hiszen rossz dátumokat tüntet fel. Április 12-én hivatkozik egy korábbi, ámde április 15-re datált megbeszélésre. A megbeszélés természetesen korábban volt, 8-án, és azon az április 15-i, tervezett munkabeszüntetés került szóba. A tantestületben a tanárok ezt a félreírást nyilván tudták magukban korrigálni, hiszen korábban ezt a kérdést, mint az igazgató jelzi, már kitárgyalták (ezt mutatja egyébként a mai napon kiadott nyilatkozatuk is). Miről van tehát szó? Április 8-án tartották az egyházmegyei közoktatási intézmények vezetőinek soros ülését, ahol az április 15-re meghirdetett, 8-10 óra között tartandó figyelmeztető sztrájk is szóba került, és az igazgatók a fenntartói jogokat gyakorló megyéspüspöktől kértek állásfoglalást. És most álljunk meg, mert van itt néhány olyan pont, amit szeretnék kiemelni, mivel a sajtóban és a különböző politikai megnyilatkozásokban teljesen összemosódik minden. Tehát, az első, hogy nem szolidaritási sztrájkot, hanem figyelmeztető sztrájkot hirdettek április 15-re, ami közvetlenül az állami fenntartású iskolákat érintette. Mivel a követelések egy része nem az egyházi iskolákra vonatkozik, és mert az igazgatók nem tudtak munkabeszüntetési szándékról saját tantestületeikben, kialakult az az álláspont, hogy a tanításnak az egyházmegyei iskolákban ebben a kétórás időtartamban is zavartalanul kell folytatódnia. Püspök úr ugyanakkor jelezte, hogy ha valaki ennek ellenére jogellenesen megzavarja a tanítás rendjét, ő élni fog eljárási jogával. Miféle zavar lehet? Korábban is történt már olyan, hogy egyik pedagógusunk a diákjait bíztatta demonstrációra, zavart keltve a szülők között és a tantestületben is. A fenntartó ilyen és ehhez hasonló esetekben eljárást indíthat, kivizsgálja az ügyet, és akár fegyelmi vétséget is megállapíthat. Végezetül, ez az egész püspöki állásfoglalás, amely tehát egy kérdésre adott válasz volt, pusztán az április 15-i munkabeszüntetésre vonatkozott, nem április 20-ra, és nem alapjogokat kérdőjelezett meg, ami nyilvánvaló volt minden jelenlévő számára, úgyhogy ellenvéleményt nem fogalmaztak meg, noha püspök úr erre is rákérdezett.
– Megtiltotta, leszólt, megfenyegette – néhány kifejezés az esetről beszámoló cikkek címéből, Udvardy György pécsi püspökre vonatkozóan. Nehéz lenne elhinni, hogy megállják a helyüket ezek az erős szavak.
– A politikai vitákban, a szenzációhajhász cikkekben erős kifejezéseket használnak, mert soha nem az érvek ütköznek, hanem mindig az érzelmek. A cél az érzelmek szítása, a „mi – ők” ellentét fenntartása, és ezt erős kifejezésekkel, túlzásokkal, rémképekkel lehet előidézni. Ez a módszer mindig is része volt a rétorikának, bár voltak idők, amikor a rétorika vitakultúra volt, mára viszont éppen a vitakultúrát romboltuk le. Aki egyébként ismeri Udvardy püspök urat, pontosan tudja, hogy effajta intézkedések az ő esetében elképzelhetetlenek. Az egyik leghiggadtabb vezető, akivel valaha is találkoztam. Most már többször volt alkalmam látni, ahogyan éles helyzetekben is konszenzusra törekszik, és mindig a bizalomra épít.
– Az oktatásért felelős államtitkár úgy fogalmazott, mindenkinek joga van a törvény szerint a sztrájkhoz. A Pécsi Egyházmegye egy kiadott közlemény szerint ugyanakkor "a hatályos jogszabályok betartásával működteti oktatási és nevelési intézményeit. A Fenntartó a pedagógusdemonstráción való részvétellel kapcsolatban nagy körültekintéssel és a jogszabályok figyelembevételével alakította ki álláspontját". Létezik, hogy mindenkinek igaza van?
– Nincs ellentmondás, hiszen az egyházmegyei közlemény arról szól, hogy az egyházmegyei oktatási és nevelési intézmények mint intézmények nem vesznek részt demonstrációkon, valamint, hogy az április 15-i demonstráción jogszerűen nem vesznek részt a tanárok. Ez nem jelenti azt, hogy a mi dolgozóink nem sztrájkolhatnak törvényesen, ha akarnak. Az igazgatók ezt világossá tették a munkatársak számára.
– Az országszerte sztrájkoló pedagógusok cselekedetének legfőbb üzenete, hogy felhívják a figyelmet a magyar oktatás jelentős fejlesztésre szoruló helyzetére, a bérektől a túlterheltségen át számos részletkérdést érintve. Ebben egyetért, legalábbis szolidaritást vállal a Pécsi Egyházmegye a demonstrálókkal?
– Ez az a fontos kérdés, amit eddig senki nem tett fel sem Püspök úrnak, sem nekem. Sokan azt hiszik, hogy minden katolikus, minden püspök, minden egyházmegyei munkatárs egyformán vélekedik fontos közéleti vagy szakmai kérdésekről. A pedagógusok sztrájkja törvényes, és nyilván azért tüntetnek, mert valós nehézségeik vannak, amelyek megoldásra várnak. Sem Püspök úr, sem az egyházmegye nevében nem tudok nyilatkozni ebben a kérdésben, de mivel erről beszélgettünk már, tudom, hogy Püspök úr árnyaltan látja a helyzetet.
A magam nevében elmondhatom, hogy számos követeléssel egyetértek. A tanári óraszám a többletfeladatokkal együtt magas, és sok fölösleges adminisztrációs munkát kell végezniük. Vannak tankönyvek, amelyek megíratásának módja visszatetsző volt, és az elkészült könyv minőségét az érintett pedagógusok joggal kifogásolják. Apaként közvetlen tapasztalatom van a gyermekek valóban tarthatatlan túlterheltségéről. Az egész napos iskola a jelenlegi formájában nem vált be. A KLIK-ről és a szubszidiaritás elvének viszonyáról néhány éve még blogbejegyzést is írtam, azóta csak igazolását látom akkori kritikámnak.
– Van egy olyan ki nem mondott olvasata a püspöki állásfoglalásnak, mintha a Pécsi Egyházmegye a kormánypárt oldalán avatkozna be az ügybe. Azt feltételezem, nincs ilyen szándék a döntés hátterében.
– Többször tapasztaltam médiamunkások részéről, hogy egy-egy ügy kapcsán jobb-bal, kormánypárti-ellenzéki stb. pólusok mentén kívánják elhelyezni az egyházat. Nekik is mindig elmondom, hogy az egyház nem ilyen horizonton helyezkedik el, hanem e szemlélet fölött áll. Ugyanakkor egyházi méltóságot viselő személyeknek is joguk van állást foglalni közéleti kérdésékben, még ha ez adott esetben egyfajta pártosság látszat kelti is.
Beszélgetőtárs: Gégény István
