George Elsbett szerzetes pap gondolataiból idézünk.

Pál a rómaiaknak szóló levelében leírja, mit is jelent a keresztények számára a személyes „reset”, az újrakezdés – nevezhetjük megtérésnek is.

Azzal kezdődik, hogy a gondolkodásunk, a szemléletmódunk alapvetően megújul . Azzal kezdődik, hogy a hitünk tényleg működésbe lép.

Mert a keresztény hit nem ugyanazt jelenti, mint az „azt hiszem, holnap havazni fog“. A Krisztusba vetett hit valami egészen más: részesei vagyunk Isten víziójának, a világgal való terveinek. Az ő szemszögéből nézzük a dolgokat, Isten szemével, Istenen keresztül szemléljük a világot. Voltaképp egy keresztény úgy is fogalmazhat, hogy a világ CSAK ebből a szemszögből, Isten szaván keresztül érthető igazán, Isten szava nélkül valójában „értelmetlen” lenne. Ez a szó, a Logosz emberként közénk született, hogy Isten családjához tartozzunk mi is, Abbának, papánknak szólíthassuk a világ teremtőjét és új teremtményekké legyünk.

Egy keresztény ugyanazt látja, amit az ateista: kenyeret, bort, pandémiát, betegeket, halottakat, munkanélkülieket, magányosakat, pszichés terheket hordozókat, vizet, hegyet, havat, mosolyt. De a keresztény még más megközelítést is keres. Persze, lehet ő is szociológus, biológus, orvos, matematikus vagy hivatalnok, és ugyanakkor egy más lencsén át, más mélységben látja a dolgokat. De tudja, hogy végső soron a legvalóságosabb ebben a világban nem az, amit látunk.

Mindaz, amit látunk, akkor válhat javunkra, ha Isten szemszögéből közelítünk, ezt jelenti a mondat: „Ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem alakuljatok át értelmetek megújításával, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a jó, neki kedves és tökéletes.” (Róm 12,2)

Annál is nagyobb szükségét látja a szerző ennek a szemléletváltásnak, mert a jelenlegi, valóban válságos helyzetben sokan sürgetik a gyors, radikális változásokat, mondván: a nagy válság egyben nagy lehetőség, használjuk ki, nem tudjuk, meddig tart. De a nagy kapkodásban, hogy mit is kellene tenni, szinte már nem tudunk vitatkozni, csak ordibálni. Úgy tűnik, nem az igazság a fontos, csak a hangerő. Szeretnénk lehetőség zavartalanul folytatni az eddigi életünket és távol tartani mindenkit, aki ebben akadályoz.

Legfőbb ideje tehát a bibliai értelemben vett újraindításnak: a hitünk, a szeretetünk megújulásának és annak, hogy felvállaljuk a feladatunkat, a küldetésünket ebben a világban.

A mi szolgálatunk a differenciálás, bibliai szóval a megkülönböztetés: mindent vizsgáljatok meg, a jót tartsátok meg. (1 Thess 5,21)

Összeállította és fordította: Herbert Dóra

(Forrás: zentrum-johannes-paul-ii.at Nyitókép: freepik.com)