Hittanár és Makovecz-tanítvány vitája a grandiózus templomtervről.
Gégény István, a SZEMlélek médiacsoport kreatív igazgatója korábban az elsők között fejtette ki véleményét és fogalmazta meg aggályait a nyilvánosság előtt a civilek által felkarolt Makovecz-féle "megatemplom" tervéről. Január 16-án a Klubrádió Utcafront című műsorában erősítette meg korábbi álláspontját, miszerint nem minden terv alkalmas katolikus templomnak, szellemi panteonnak annál inkább.
A kreatív igazgató azzal kezdte, hogy szerinte Makovecz Imre kiemelkedő nagysága a magyar alkotóművészetnek, és Magyarország jól teszi, ha megbecsüli az ilyen szellemi kincseit. Álláspontja szerint azonban a konkrét beruházással kapcsolatban fordítva ülünk a lovon: egy építész alkotását akarjuk "templomizálni", nem pedig valós hitbéli igényeket kielégíteni.
3 kérdésben foglalta össze ezzel kapcsolatos gondolatait: Megépülhet-e egy olyan katolikus templom, melyet nem egy adott katolikus közösség kezdeményezett és az érintett főpásztor szándékával sem egyezik?
Megépülhet-e egy olyan katolikus templom, mely nem felel meg teljes mértékben a katolikus teológia elvárásainak?
Illetve megvalósulhat-e bármilyen épület, mely mögött komoly ideológiai és politikai szándék van ma Magyarországon? Az első kettőre egyértelmű nemmel, a harmadikra pedig egyértelmű igennel lehet válaszolni. Magánvéleménye szerint ez utóbbiból kifolyólag szerinte nagyobb az esélye annak, hogy ez a templom valamilyen formában meg fog épülni, mint annak, hogy végül a kezdeményezők elállnak szándékuktól.
Hangsúlyozta, hogy a tervek jelenlegi formájában nem örülne a templom megépítésének. – A templom az Isten háza. Mi, katolikusok, itt őrizzük az Oltáriszentséget, és ebben a szentségi térben annak van helye, amit az egyház jónak lát – összegezte gondolatait Gégény István, aki szerint semmi keresnivalója például a kárhozottaknak egy templomban. – Mi a pokolban lévőkhöz és az ördöghöz nem imádkozunk – tette hozzá.
Őrfi József építész szerint a templomot megvalósítani kívánók köre túlmutat egy plébániai közösségen, ami nem szokványos helyzet az egyház életében, éppen ezért sajátos választ kíván. Olvasta Erdő Péter bíboros úr véleményét a templomtervről, de szerinte "nyitva van még az az ajtó, akkor is, ha ennek még sok feltétele lesz".
A teológiai kritériumokkal kapcsolatban azon az állásponton van, hogy azok nem kérhetők számon egy alkotóművészen.
– Minden alkotásnak a végső hatását az alkotó eredeti szándéka határozza meg – hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy Makovecz rendelkezett a belátás képességével. A szenteknek és kárhozottaknak szánt templom eredeti, szinkretista (azaz több vallás jegyeit is magában hordozó) tervein még életében finomított, ezért nem vonható kétségbe, hogy a templom szakrális térként működjön.
Az építész egyébként a helyére tette azt a hamisan elterjedt nézetet, miszerint Makovecz utolsó, az életművét is összefoglaló templomterv Gaudí Sagrada Famíliájára hasonlítana. – Ez csak laikus szemmel tűnik így, Makovecz építészete ezzel szemben teljesen eredeti, unikális, nem másolat, hanem forrásként lehet rá tekinteni – hangsúlyozta.
Azt is tisztázták a vitában résztvevők, hogy az a – szintén széles körben hivatkozott – tézis, miszerint nincs még Budapesten Makoveczhez köthető templomépület, szintén téves. Két református Makovecz-templom is átadás előtt áll, az egyik Pesterzsébeten, a másik Rákospalotán.
Az ügyben megszólalt dr. Pákozdi István, annak a felső-krisztinavárosi római katolikus egyházközségnek a plébánosa is, amelynek temploma a Makovecz Imre által megálmodott Apor Vilmos téren áll. A SZEMléleknek úgy fogalmazott:
– Ez egy lezárt történet. A katolikus egyháznak már áll egy olyan temploma az Apor Vilmos téren, amely a helyi egyházközség igényeit megfelelően szolgálja. Szükség esetén az egykor altemplomnak indult mai közösségi központunkban is lehetőség nyílik kivetítőn keresztül bekapcsolódni a szentmisébe, az Oltáriszentség átvitelével szentáldozásra is van mód. Egy templom ott és akkor épülhet, ahol és amikor a hívek vágya találkozik a területileg illetékes főpásztor szándékával. A televíziós műsorban említett épület terve kapcsán ez nem mondható el. Az eredetileg az Apor Vilmos térre szánt nagytemplom katolikus lett volna. Ez sem áll fenn Makovecz Imre "álma" esetében. Ő ráadásul nem hasonlítható Antoni Gaudíhoz, a spanyol művész ugyanis nem öncélúan, hanem alázatosan, a katolikus egyházzal egyeztetve, a katolikus tanítással összhangban alkotott. Ezt igazolja, hogy hamarosan boldoggá fogják avatni – mutatott rá dr. Pákozdi István katolikus lelkipásztor.
Később Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Válaszonline-nak adott interjújában elmondta, hogy - bár tudott a templomépítési szándékról - az egyházmegyétől senki nem kért engedélyt 9 évvel ezelőtt sem, és most sem. Úgy fogalmazott, hogy "Budapesten egy új, nagy templomra lelkipásztori szempontból nincs szükség – ezt természetesen a művészeti érték megkérdőjelezése nélkül mondom." Hozzátette azt is, hogy "Sok ötletről lehetett hallani, de hadd tegyek tisztába egy közkeletű félreértést: azt, amikor katedrálisként, székesegyházként emlegetik a tervet. Székesegyház biztosan nem lehet. Az ugyanis annyit tesz: a püspök székhelye. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében a szokásoktól eltérően már így is két székesegyházunk van: a budapesti Szent István-bazilika, Esztergomban pedig az ország legnagyobb temploma. Utóbbi tatarozását is alig győzzük egyébként. Az esztergomi bazilika felújítása is többéves projekt, most tartunk nagyjából a közepénél. Költséges és nagy felelősséggel járó munka."
Összeállította: Sáhó Eszter
