Rocco Buttliere fáradságos munkával felépítette Vatikánvárost 67.000 Lego kockából. A német katholisch.de interjújában mesélt az épületek különleges aurájáról és történetükről, valamint az építés kihívásairól.
A projekt nagyságát jól mutatja, hogy 500 óra volt a tervezés és további 300 óra a felépítés, kizárólag Lego elemekből 1:65 léptékben. Az elkészült makett 131 x 173 cm méretű lett.
– Buttliere úr, ön végzett, diplomás építész – miért épít Lego elemekből valódi téglák helyett?
– Mióta az eszemet tudom, mindig legóztam. A legtöbben idővel abbahagyják, de én az egyetemen is folytattam. Leendő építészként ésszerűnek tűnt megmaradni a Lego elemek mellett és amit az egyetemen tanultam, felhasználtam. A diploma után volt szerencsére lehetőségem, hogy műveimet kiállítsam és megismertethessem a nagyközönséggel. Ezáltal lassanként megkerestek emberek és maketteket rendeltek nálam.
– Ez azt jelenti, hogy érdeklődők felkeresik és bizonyos épületek makettjeit rendelik meg?
– Néha olyan épület másolatát kérik, amit már magamnak felépítettem. De vannak olyanok is, akik saját ötletükkel jönnek hozzám és közösen dolgozunk ki tervet.
– A Vatikán is megrendelés vagy saját elképzelés volt?
– Magamnak építettem, két megrendelés között volt még rá időm.
– Miért pont a Vatikánt választotta?
– Az elmúlt évben egy Lego kiállítás miatt Firenzében jártam. Utána néhány napra Rómába utaztam és meglátogattam a Vatikánt: megnéztem a Szent Péter teret, a bazilikát és a Vatikáni Múzeumot – és meglehetősen elcsodálkoztam. Ha múzeumokat látogatok, általában nem a leghíresebb tárgyakra koncentrálok, hanem hagyom magam meglepni. A Vatikán teljesen lenyűgözött. Elképzelni sem tudtam volna korábban azokat a szobrokat és freskókat. Ez a kulturális örökség azután arra sarkallt, hogy az egész Vatikánvárosról makettet építsek. Különösen magával ragadott az építésmód. Még soha nem modelleztem reneszánsz vagy barokk épületeket. Teljesen új kihívás volt és jókedvvel dolgoztam a maketten, ahol annyi minden fordul elő, olyan sok különböző szín és stílus található.
– Hosszabb ideig tervezte, mint ameddig építette. Hogyan zajlott a munkamenet?
– A terv 500 órát, vagyis 70 napot vett igénybe. Ehhez a folyamathoz sok kutatás tartozik, ezenkívül első lépésként egy számítógépes szoftverbe helyezem a makett terveit. A 3 dimenziós tervet aztán összehasonlítom az internet segítségével a valódi Vatikánvárossal, ahol akár kisebb épületeket is megnézhetek közelről. A különböző épületrészek történetébe is beleásom magam. A sok próbálkozás után jutok egy végső digitális tervhez, amit azután meg lehet valósítani – ez az „igazi” házak építési folyamatához igen hasonló.
– Mi volt a Vatikán esetében a legnagyobb kihívás?
– Majdnem minden. Minden makettnél próbálgatom a határaimat és olyan építőelemeket használok, amiket korábban még sosem. A Vatikán különlegessége az építészeti stílusok sokfélesége – és ez a Lego elemeknél megfelelő egyenértékű elemeket kíván meg. A Vatikán makett 67.000 építőelemből áll és ebből 1300 egyedi darab. Összehasonlítva egy normál Lego készlettel ez egészen nagy mennyiség. Ez mutatja a Vatikán különlegesen nagy építészeti sokrétűségét, a régi épületeitől az egészen modernekig.
– Vatikán állam egésze egy spirituális gondolatra épül – milyen benyomást gyakorolt ez Önre?
– Inkább vagyok spirituális beállítottságú, mint vallásos, de a Vatikánban tett látogatásom mélyen megérintett. Nagyon ösztönzően hatott rám és messze felülmúlta a várakozásaimat. Az építésnél arra törekedtem, hogy az adott korba és annak kontextusába helyezkedjek. Sok információt szereztem a Vatikán pápáiról és alkotó művészeiről. Ez a több regényre való anyag rengeteg inspirációt hordoz. Gyula pápa és Michelangelo egyike a legérdekesebb példája a művész-mecénás közötti kapcsolatnak, ami végül olyan művészetet hozott létre, ami a mai napig létezik és engem saját makett elkészítésére ihletett. Egyszerűen lenyűgöző.
– Mi lepte meg a legjobban a Vatikánban?
– Elsősorban a rengeteg antik római és görög szobrászati műalkotás. Azután a Szent Péter bazilika hatalmas mérete: még a betűk a boltozat csúcsán is egyenként két méter magasak és ez a méret nem öncélú, hanem valamit közvetíteni kíván. Mindenkit csodálatba ejt, aki belép ebbe a templomba. Ez a benyomás döntő fontosságú volt makettem megépítésének ötleténél is.
– Épített már más templomokat is, a párizsi Notre-Dame-ot, a Santa Maria del Fiore-t Firenzéből, vagy a Hagia Sophia-t. Miben különbözött a Vatikán?
– A Hagia Sophia-t és a Santa Maria del Fiore-t kupola koronázza és mindkettő építésekor rendkívüli újításnak számított. Így a kupolákkal bizonyos gyakorlatom volt már. De a Szent Péter templom kupolája sokkal masszívabb, az előző építmények során szerzett tapasztalataim egy részét tudtam használni, végül a kupolát teljesen egyedileg kellett megtervezni. Templomoknál különösen a nyugati homlokzat kialakításánál töltöm el a legtöbb időt. Ez ugyanis többnyire egészen más, mint az épület többi külső kiképzése. Építészeti szempontból is különböznek a homlokzatok, mert a szemlélő számára a templomnak egyfajta névjegyét akarják mutatni – ezért használnak nagyszámú különböző formákat és alakokat. Ezt a jelenséget már több katedrálisnál megfigyeltem és a Szent Péter bazilika nem volt ebben kivétel. Tény, hogy a homlokzat kialakítására több időt használtam fel, mint a kupola felépítésére – ez önmagában is igen érdekes.
– Mi történik most a makettel? Csak áll a nappalijában, vagy tervezett vele körutat?
– A koronavírus miatt egyelőre a nappalimban áll. Már régebben együtt dolgozom egy Lego vándorkiállításokat szervező vállalkozóval, remélhetőleg a jövő évben a makett, egyéb munkáimmal útra kelhet. Elsősorban az USA-ban, de szívesen mennék Európába is – természetesen legszívesebben Olaszországba.
Forrás:katolisch.de
Fordította: Seidl Ambrusné
Összeállította: Szőke Tibor
