Reinhard Marx bíboros, München-Freising püspöke magánvagyonából ajánlott fel 500.000 eurót.

A németek kétharmada pozitívan fogadja, hogy Reinhard Marx bíboros saját magánvagyonából tett alapítványt „Spes et Salus” (Reménység és gyógyulás) néven az egyházi visszaélések megelőzése és feldolgozása céljára.

A bíboros december elején nyilvánosságra hozott állásfoglalásában így fogalmazott: „Az egyházon belüli szexuális visszaélés bűntett, amely sok életet tesz tönkre és súlyos terhet jelent a közvetlen érintettek mellett az ő családjuk és barátaik számára is. Az egyház egésze, mint rendszer vétkes, mert a visszaélések okai és következményei szisztematikusak.”

A bíboros azzal indokolta saját vagyonának felajánlását, hogy miután többéves folyamat során megismerte és felmérte az egyházban elkövetett visszaélések mértékét és kiterjedését, úgy érezte, püspöki szolgálatában és magánemberként is minden tőle telhetőt meg akar tenni a hasonló esetek megelőzéséért és a sértettek gyógyulásáért.

A félmillió eurós alapítvány feladata lesz, hogy érintettek bevonásával a körülmények átalakításán dolgozva lehetővé tegye a gyógyulást és a körülmények átalakítását.

„Pontosan ezt hivatott kifejezni az alapítvány neve: Spes – a reménység, hogy Isten senkit nem hagy cserben, nem hagyja egyedül a szenvedő embert, hanem mindig karját nyújtja, és így minden negatív dolog ellenére is lehetséges a jövőt pozitívan alakítani. Salus – gyógyulás, amelyet végső soron csak Isten ajándékozhat, de mi is tevékenyen készíthetjük az utat Isten munkálkodása számára.” – fogalmaz Marx bíboros.

Hans Zollner, a Pápai Gergely Egyetem Gyermekvédelmi Központjának igazgatója szerint a felajánlás nagylelkű és erőteljes jel, „hálásak vagyunk érte és természetesen reméljük, hogy a példát sokan követik még a jövőben.”

Zollner elmondta: „világos számunkra, hogy az érintetteknek megvan a maguk tapasztalása és sajátos szemszöge, nem tehetjük meg velük, hogy paternalista módon azt adjuk nekik, ami szerintünk jót tenne. Közösen kell olyan teret kialakítanunk, ahol lépésről lépésre megtanulhatjuk, felismerhetjük, milyen konkrét tevékenységekre van szükség.”

Zollner úgy látja, hogy a folyamatnak még csak a kezdeténél tartunk és sajnálatos és érthetetlen módon még ma sem mindig tapasztalható kellő nyitottság és készség az érintettek meghallgatására. „Pedig

az egyháznak különösen fontos feladata meghallani és meghallgatni a sebzettek, a kicsinyek, a kárt szenvedettek szavát és velük közösen keresni és építeni a gyógyulás, a megújulás útját.”

Összeállította és fordította: Herbert Dóra

Forrás: domradio.de
Nyitókép: www.erzbistum-muenchen.de