Marton Zsolt családreferens püspökként körlevélben fogalmazta meg iránymutató gondolatait, azokhoz is fordulva, akik másként gondolkodnak a családról, mint a katolikusok.

Az új váci főpásztor a SZEMléleknek adott interjúban részletesen beszámolt a jövőt illető terveiről, s amint akkor megígérte, most közre is adta első nyilvános körlevelét. A teljes írás ide kattintva érhető el, az alábbiakban néhány részletet közlünk a püspök üzenetéből.

A családpasztorációnak rendkívül fontos eleme a kommunikáció. Bíró püspök atya szép műfajt teremtett a Hívom a családokat című rendszeres üzeneteivel. Ezt egyrészt oly módon szeretném folytatni, hogy időnként írásban szólok katolikus testvéreimhez és minden jó szándékú emberhez. Másrészt – alkalmazkodva a mai kor igényeihez –, rendszeres időközönként rövid videó üzenetben beszélek aktuális kérdésekről az egyház tanításának fényében.

Az egyház ugyanis azzal is segíteni akarja a családi életet, hogy a tanítás igazságával kereteket teremt, szabályokat ad. Az egyház biztonságot és boldogságot adó közösség az élet kibontakoztatására, ahol Krisztus szeretet törvénye az összetartó erő.

Egy tudományos kísérlet során egy csapat embert küldtek föl egy tetőteraszra, ahol nem voltak védőkorlátok. Az emberek a terasz közepén tömörültek össze, nem mertek elmenni a széléig. Ugyanezt a csoportot újból fölküldték úgy, hogy már megépítették a korlátokat. Az emberek betöltötték az egész tetőteret, gond nélkül elmentek a korlátokig. Hasonlóképp a jó törvények teremtik meg a biztonságos környezetet a boldog élethez. Családreferens püspökként Krisztusnak az egyház által adott örömét és megtartó erejét szeretném képviselni családjaink és minden jó szándékú embertársunk felé.

Az élet és a család védelmének érdekében nyitott vagyok az ökumenikus párbeszédre, és nagyra értékelem azon világi vezetők fáradozásait is, akik nemcsak szavaikkal, hanem tetteikkel is az élet pártján állnak. Én és munkatársaim irgalommal és szeretettel fordulunk minden embertársunk felé, azok felé is, akik másként gondolkodnak a családról, mint mi, akik teljes hűséggel követjük az egyház tanítását.

A jelenlegi pandémia miatt még nehezebb helyzetbe kerültünk, mert ez a próbatétel kikezdi életünket, családon belüli kapcsolatainkat. Ám a krízis, a válság mindig új lehetőség forrása is. Föl kell fedeznünk, hogy idősek és fiatalok, mind egymásra vagyunk utalva. A különböző generációk egymást támogatva tudnak előre haladni az élet útján. Merjünk őszintén és mélyen beszélgetni egymással, nyíltan kimondani a gondokat! Ne az elkerülést, a „szőnyeg alá söprést” válasszuk! Ebben nem vagyunk egyedül: velünk van Krisztusunk és egyházunk.

(Összeállította: Gégény István)