Az orosz férfi az élő bizonyíték arra, hogy az atyai szeretet szent.
A világ minden táján több ezer család találkozik Down-szindrómával. Valóságos kihívássá válik a szülők számára, amikor azt hallják az orvosoktól, hogy gyermekük genetikája más,mint a többieké. Sok gyerek nevelőszülőhöz kerül, de vannak olyan emberek, akiknek meggyőződése, hogy ez az állapot áldás, nem átok.
Egy orosz férfi, Jevgenyij egyedülálló apuka, aki Down-szindrómás fiát, Mishát neveli.
Misha érkezését nagyon várták. Jevgenyij és felesége apás szülést kértek és hosszú vajúdás után hallhatták meg fiuk első sírását. A szülők a baba születése utáni első percekben nagyon rossz hírt hallottak a szülésztől: „Attól tartok, hogy a gyermekük Down-szindrómás.”Mindennek tetejébe kiderült, hogy a kis Mishának tüdőgyulladása van, és az orvosok az életének megmentéséért küzdenek.
A baba anyukája nem volt kész arra, hogy ilyen különleges állapotú gyermeket neveljen. Ragaszkodott hozzá, hogy árvaházba kell őt tenni. Az apuka azonban máshogy döntött: még ha ez családja összeomlásával is jár, ő vállalja a felelősséget és egyedül neveli a gyermeket. Feleségével elváltak és ezzel megkezdődött az „apa-anyuka” élete.
Miután a kisfiú felépült a tüdőgyulladásból, Jevgenyij hazavitte, és kezdetét vette a szülői kihívások egész láncolata. Az egyik legnehezebb kérdés a szoptatás volt. Szerencsére voltak emberek, akik nem maradtak közömbösek a kis család iránt, és hamarosan Mishának anyatej adományozója is lett.
Misha születése óta az apa rengeteg elítélő és durva véleményt hallott. De az igaz barátok mellette maradtak, és aktívan részt vettek ennek az apa-fiú párosnak az életében. Küldtek ajándékokat és olyan dolgokat, amelyek a baba mindennapi gondozásához szükségesek, és gyakran meglátogatják Mishát, hogy megnézzék, hogy milyen boldogan is növekszik a cseppnyi uraság.
A család mindennapjait úgy alakítják, hogy Misha testi fejlődésének elősegítése legyen előtérben. A masszázsok, a fizikai tevékenységek és az aktív játékok Misha és apja fő tevékenységévé váltak.
Egy nő jótékonysági rendezvényt szervezett, és az összes összegyűlt összeget arra költötték, hogy bérletet vásároljon az uszodába a kis Misha számára. Most úszóleckéket kap az egyik legjobb edzőnél, és apja reméli, hogy hamarosan a kisfiú úszni fog, mint egy hal.
Az apuka órákat tölt különféle fejlesztő tevékenységek megszervezésével a fiának.
A Down-szindrómás gyerekek egyik sajátossága, hogy mindegyiküknek más-más tehetsége van, és képesek boldogulni. Jevgenyij határozottan hisz Misha szellemi potenciáljában, és fáradhatatlanul dolgozik foglalkozási és logopédiai munkáján.
Forgalmas táblák, könyvek, érzékszervekre ható játékok, és még mennyi minden! Apa és fia együtt tanulnak új dolgokat, és kisfia legkisebb eredménye is büszkeséggel és boldogsággal tölti el az apukát.
Az apa azt mondja, hogy bár a kisfiú még nem sajátított el bizonyos kötelező készségeket, nem akar semmit erőltetni a fiára. Rengeteg könyvet olvas és a szerinte a leghasznosabb tanácsokat használja fel fia fejlesztési programjának felépítéséhez.
Az apa és a fia egyaránt szeret együtt szórakozni.
Mint soha kudarcot nem valló optimista, a szülői győzelmeket és kudarcokat hatalmas humorérzékkel kezeli az apa. Imád vicces környezetben pózolni a kisfiúval. A közösségi médiában őt követőknek egy csomó szórakozást nyújtanak a posztjaikkal.
Mindennapi szülői elfoglaltságaitól eltekintve ez az apa jótékonysági tevékenységekben is részt vesz. Maratonokon segít összegyűjteni az olyan családokat, akik sajátos nevelési igényű gyerekeket nevelnek.
Mishának nemcsak szerető apja van, hanem tündéri nagymamája is.
Jevgenyij édesanyja volt a legtámogatóbb személy ennek az imádnivaló duónak az életében. Amikor megtudta Misha diagnózisát, eszébe sem jutott, hogy Misha árvaházba kerüljön. Attól a pillanattól kezdve, hogy először látta unokáját, mindenben segít az apának és kisfiának. Mint gyakran mondja, nem tudja elképzelni az életét e különleges kis ember nélkül.
Néhány követő folyamatosan kérdezi az apát, hogy Mishának valóban van-e Down-szindrómája. Arckifejezése és modora ugyanolyan, mint társaié. Nagyon érzelmes kisfiú, imád játszani, mint minden más gyerek.
Minden probléma és kihívás ellenére, amelyet ez a különleges apaság jelent Jevgenyij számára, eszébe sem jutott, hogy feladja. Határozottan úgy véli, hogy minden gyereket, tekintet nélkül fajra, bőrszínre vagy fejlődési sajátosságokra, üdvözölni, szeretni és ápolni kell.
Jevgenyij soha nem kér senkitől segítséget, inkább szerényen és takarékosan él. De ha valaki felajánlja, soha nem utasítja el, és mindig rendkívül hálás a legkisebb dolgokért is, Misha érdekében.
Összeállította: Szőke Tibor
Forrás:brightside.me
