A Reuters Institute for the Study of Journalism megrendelésére készült egy 112 oldalas tanulmány arról, hogy globálisan, 2020-ban milyen a digitálisan elérhető hírek fogyasztása.

A Reuters hírügynökség újságírással kapcsolatos tanulmányokat folytató intézete által készíttetett kutatás online zajlott 2020 január végén, február elején. 4 földrész 40 országát vizsgálták (Európa 24; Amerika 6; Ázsia 8, Afrika 2 ország), köztük Magyarországot is. A vizsgálat az egyes országokban a népesség tekintetében reprezentatív volt. A mintasokaságból kiszűrték azokat, akik elmondásuk szerint az elmúlt időszakban semmilyen hírt nem fogyasztottak. Ők egyébként a minta 3%-át képviselték. A metodika miatt az eredményeket a népességnek arra a részére kell értelmezni, akik havonta legalább egyszer tájékozódnak online a hírekkel kapcsoltban.

Mivel az Internetpenetráció országonként eltérő, ezért csak azokat az országokat lehet közvetlenül összehasonlítani, amelyeknél ugyanakkora, vagy nagyon közeli ez az adat. A vizsgált 24 európai ország közül Dániában és Norvégiában a társadalom 98%-a használ internetet, Bulgária az utolsó 67%-kal. Magyarországon 89% az internet elérés. A környező és a tanulmányban is érintett országok esetében Horvátország 92%, Ausztria és Csehország 88%, Szlovákia 85%, Lengyelország 78%, Románia 74%. Az adatok értékelése esetében azt is tudni kell, hogy más metodika más adatokat adhat. A webkövetés például bizonyos adatoknál lehet pontosabb, de kevésbé reprezentatív. A vizsgálat során hat országot részletesebben is vizsgáltak, ebben Magyarország nem volt érintett. A Magyarországgal kapcsolatos megállapításokról korábban már közöltünk egy írást a SZEMléleken. Érdemes megvizsgálni azonban globálisan is az általános következtetéseket – amelyeket egyébként a tanulmányban részletesen is kifejtenek.

• Az elmúlt kilenc évben az adatok azt mutatták, hogy számos országban, amelyeket az online felmérés lefed, az online megelőzte a televíziót, mint a leggyakrabban használt hírforrást. Ugyanakkor a nyomtatott újságok példányszáma tovább csökkent, miközben a közösségi média egy meredek emelkedés után beállni látszott. A koronavírus válság jelentősen, habár majdnem biztosan átmenetileg megváltoztatta ezt a tendenciát. Válság idején általában, így most is megnövekedett a hírek fogyasztása. A televíziós hírek és az online források fogyasztása jelentősen emelkedett, de egyre többen azonosítják a televíziót mint fő hírforrásukat, ami egyébként ellentétes a csökkenő televízió nézési szokásokkal. A nyomtatott újságok fogyasztása tovább csökkent, de ez érthető a kijárási korlátozások miatt.

Magyarországon ugyanakkor nem történt meg a televízió előretörése és általában is megállapítható, hogy csökkent a hírfogyasztás. 2016-2020 vonatkozásában a televízió, mint hírforrás 88%-ról 84%-ra, az online pedig 72%-ról 67%-ra esett vissza. A közösségi média ingadozó mozgást mutat, de most ugyanazon a 64%-on áll, mint négy éve. A nyomtatott sajtó ugyanezen idő alatt 27%-ról 15%-ra esett vissza.

• Az online és a közösségi média a legtöbb országban jelentősen nőtt. A WhatsApp nőtt a legnagyobb mértékben, mintegy 10%-ot. A megkérdezettek 51%-a használt valamilyen nyitott vagy zárt online csoportot a tájékozódáshoz. Magyarországon messze a Facebook a legnépszerűbb hírforrás, ezt követi a YouTube, a Messenger, az Instagram, a Viber és a Twitter.

• A 2020 áprilisában a részletesebben vizsgált hat országban mért adatok alapján a COVID-19-cel kapcsolatos hírekben való bizalom viszonylag magas volt. Hasonló mértékben hittek az emberek a kormányaik tájékoztatásában, de lényegesen kisebb mértékben hittek az általában ellenzékben lévő egyes politikusoknak. A médiabizalom több mint kétszerese volt a közösségi hálózatok, videóplatformok vagy az egyéb üzenetküldő platformok vírussal kapcsolatos hírekkel szembeni bizalmi szintjének.

• Mindazonáltal a félretájékoztatással kapcsolatos globális aggodalmak továbbra is magasak. Még a világjárvány előtt

a megkérdezettek több mint felét aggasztotta, hogy mi igaz vagy hamis az interneten elérhető hírekből. Leggyakrabban a helyi politikusokat tartják a félretájékoztatás elsődleges forrásának, bár egyes országokban a kormányzó pártok hívei szívesebben hibáztatják a médiát.

40 ország átlagában az emberek 40%-a a politikusokat, 14%-a az aktivistákat, 13%-a pedig az újságírókat tartja a legkevésbé megbízható hírforrásnak. Majdnem minden vizsgált országban a Facebookot tekintik az emberek az álhírek terjesztésére leginkább alkalmas platformnak, de ahol széles körben elterjedt, mint Brazíliában, vagy Malajziában, ott a WhatsApp-ot tartják leginkább felelősnek.

• Az országok közötti januári felmérésben 38% mondta, hogy általában megbíznak a hírekben, (Magyarországon 27%), ez négy százalékpontos csökkenés 2019-hez képest. De a saját maguk által rendszeresen felkeresett hírforrásokban is csak 46% hisz (Magyarországon 53%). A növekvő bizonytalanság növeli a politikai polarizációt, aláássa a közmédiába vetett hitet, elsősorban a kormányokkal szemben álló politikusok támadásai miatt.

• Ennek ellenére a kutatás azt mutatja, hogy az emberek 60%-a azokban a hírekben bízik, amelyeket nem egy bizonyos érdekcsoport szemszögéből vizsgálnak a hírforrások és csak 28% preferálja azokat a híreket, amelyeket egy, az ő nézeteiket képviselő hírforrás tesz közzé. Azaz a többség a hírekben az objektivitást keresi.

• Az emberek 52%-a azt igényli a hírmédiától, hogy a politikusok álhíreire inkább hívja föl a figyelmet, mintsem elhallgassa őket (29% véleménye). Tehát

ne szelektáljon a média, hanem hívja föl a figyelmet azokra a politikusokra, akik hazudnak.

• Az emberek általában nem szeretik a keresőmotorokon és a közösségi médiában megjelenő politikai hirdetéseket. Kevésbé fogadják el, mint a televízióban. 58% szeretné, ha ezeket blokkolnák a platformok, ugyanis bizonytalan igazságtartalmú információkat nyújtanak, és az emberek nem tudják megítélni, hogy mi igaz és mi nem.

• A járvány kapcsán egyes országokban jelentősen megnőtt azok száma (USA és Norvégia 42%), akik fizetős online hírplatformokat vesznek igénybe, de a legtöbb országban erre alig van hajlandóság (Magyarország 10%). A feliratkozók annak reményében fizetnek elő, hogy a tartalom minősége magasabb lesz és jobban szelektálja a valós és az álhíreket. Ugyanakkor az emberek jelentős hányada természetesnek tartja, hogy ingyen jut hírekhez és semmi nem tudja rávenni őket, hogy ezért fizessenek. Azokban az országokban, ahol jelentős az előfizetési hajlandóság, jellemző módon (35-50%) egy nagy, országos, tradicionális hírforrásra fizet elő. Jelentős azoknak is a száma, akik e mellett egy helyi, vagy egy szakosított online kiadványra is előfizetnek.

• A legtöbb országban egy adott városban vagy régióban az emberek 44%-a számára a helyi újságok és weboldalaik jelentik a legfontosabb hírforrást. De 30% számára a közösségi média is jelentős lokális hírforrás.

• A hírekhez való hozzáférés egyre elterjedtebbé válik. Ha hírekre vágyik, a vizsgált 40 ország népességének 28%-a kezdi a tájékozódást egy weblapon, vagy applikáción. A 18–24 évesek (az úgynevezett Z generáció) esetében még ez a száma is sokkal alacsonyabb, ők több mint kétszer olyan valószínű, hogy inkább a közösségi médián keresztül jutnak hozzá a hírekhez. Az Instagram használata mint hírforrás megduplázódott 2018 óta és valószínűnek tűnik, hogy megelőzi a Twittert a következő évben.

• A különböző platformokra való áttérés ellensúlyozása érdekében a kiadók közvetlen kapcsolatokat kerestek a fogyasztókkal e-mailben és mobil értesítésen keresztül. Az Egyesült Államokban 21% e-mailben kap híreket és ezen emberek felének ez az elsődleges hírforrása. Európában ez sokkal kevésbé elterjedt, még a nagy internet lefedettségű északi országokban is csak 10% körül van.

• A podcastok használatának aránya jelentősen nőtt az elmúlt évben, bár a járvány alatt ideiglenesen megfordult a tendencia. A válaszadók fele azt mondja, hogy a podcastok nagyobb mélységet és áttekintést nyújtanak, mint sok más típusú médium.

Magyarországon a legnépszerűbb offline hírforrás az RTL Klub, őket követi a TV2, az ATV, a Hír TV és a Blikk. Az online platformok között – emlékeztetőül: a felmérés 2020 elején készült – Index.hu, 24.hu, Origo.hu, HVG.hu, RTLKlub.hu a sorrend. A leghitelesebb hírforrás a HVG, majd az RTL Klub, az Index.hu, a 24.hu és a 168 óra következik. Érdekes, hogy az Origo.hu a 10., a Magyar Nemzet a 12., az MTVA a 13., a TV2 a 14. helyen áll.

A tanulmány készítői megállapították, hogy az alacsony bizalmi szint állandó jellemzője a magyar médiának (a HVG-ben is csak 63% bízik, 22%-nak semleges, 15% nem bízik benne), míg egyre több a kritika: elfogult, torzít, dezinformál. A kormány gyakran címkézi a kritikus sajtómegjelenéseket fake-news-nak. Ennek ellenére a kormánypárti sajtóban sokkal kisebb a bizalmi index, mint a kritikus sajtóban.

Általánosságban elmondható, hogy

a világjárvány felgyorsította a média struktúra átalakulását, átgondolásra késztetett az online reklámokkal kapcsolatban, átalakította a média technológiát, ugyanakkor gazdaságilag óriási terhet jelentett a lokális média számára. Egyúttal felerősítette a hírekkel kapcsolatos bizalmi kérdéseket, a különféle források hitelességébe vetett hitet,

ezzel együtt átgondolásra készteti a hírforrásokat a kommunikációs stratégiával kapcsolatban. Az online és az offline sajtófelületek és a rendelkezésre álló műszaki eszközök, valamint azok használati szokásainak sokfélesége miatt nem csak a hírek tartalma a kérdés, hanem az is, hogy hogyan lehet őket eljuttatni azokhoz, akiket a hírforrások szeretnének elérni. A következő 12 hónap kritikus lesz a híripar jövőjének alakításában. Sok hírszervezet minden eddiginél tisztábban látja önmagát és a terméke értékét mint valaha, még akkor is, ha a közvetlen kilátások bizonytalannak tűnnek.

(Illusztráció forrása: teiss.co.uk)