"Renceresen járok ölelni" - Egy különleges tanév margójára
Rab Krisztina 2020. június 20.

"Renceresen járok ölelni" - Egy különleges tanév margójára

Rendhagyó tanévet zártunk. Szinte minden megkérdőjeleződött, amit eddig az iskoláról, iskolai szerepekről gondoltunk.

suli11.jpg
Digitális oktatás, elmaradt szóbeli érettségi vizsgák, virtuális ballagások, online évzárók - figyelmes kívülállók számára erről szólt a most véget ért tanév utolsó három hónapja. A "bennfentesek" számára az is kiderült, hogy némi kreativitással szinte mindent meg lehet oldani az iskola falain kívül is.
A tanév utolsó három hónapja nem jobbá vagy rosszabbá, csupán mássá tette az oktatást. Elég csak az iskolai keretek merevségének feloldására, evidenciának vélt szabályok laza átlépésére gondolni: nem dőlt össze a világ, hogy a 8 órai becsöngetés helyett 9-kor, - urambocsá! - 10-kor kezdődött a tanítás, értelmét vesztette az "ülj a helyedre!", mert kiderült, hogy vetetlen ágyban, hason fekve is lehet figyelni, az óra alatti levelezés átkerült a virtuális térbe, de feleslegessé vált a papíralapú tankönyv is, mert a "google a barátod".
Rugalmasan alakultak az oktatási folyamatban betöltött szerepek is: a szülők többsége - miközben munkahelyén is helytállt - pedagógussá avanzsált, a diákok türelemmel és humorral tanították tanáraikat a különböző informatikai felületek használatára, és a pedagógusok sem csak tanítottak...
A pedagógusok számára ugyanis nem a digitális oktatásra való áttérés jelentette a legnagyobb kihívást ebben a hirtelen ránk szakadt tantermenkívüliségben. A sallangok lehullottak, a pedagógusból előbújt az ember: a választott vagy kényszerű "maradj otthon!" teremtette újfajta élethelyzetben fokozott érzékenységgel, odafigyeléssel, türelemmel kellett közelíteni nem csak a gyerekekhez, hanem a családokhoz is.
Azokhoz a családokhoz, akik vasárnap, szakadó esőben kisérték gyerekeiket szerenádot adni. Azokat a gyerekeket, akiknek az utolsó zoomos óránk egyikén, a lassan rögzülő távolságtartás ellenére az volt a legfontosabb kérdésük, hogy "megölelhetünk majd?"...

oleles_1.jpg
Mert változhat és megkérdőjeleződhet és átértékelődhet körülöttünk minden, a szeretet marad. Taníthatunk online, de a tanítás sava-borsa a személyes kapcsolat - ölelni meg csak offline lehet.

süti beállítások módosítása