Megnéztük az alkotást, és telefonon értük utol a film készítőjét.

"Hagyjuk már Trianont, 100 éve történt, ne foglalkozzunk már ezzel"- ez az egyik álláspont. "Ez a legnagyobb traumánk, nem merülhet feledésbe" - mondják mások. Ezzel a felütéssel vezette fel facebook oldalán Vujity Tvrtko új filmjének bemutatóját, aki azt is hozzátette, hogy "mindenféle felmérés szerint a magyarok jelentős része tragikusan keveset tud Trianonról, az odáig vezető útról és a következményekről."

Június 4-én volt a "Trianon - a 100 éves fájdalom" című film premierje, amit alig egy hét alatt több mint 150 ezren láttak. Sikerült elérnünk a film készítőjét, aki elmondta, hogy a rendező elv az volt, hogy az adatok és az értelem háttérműsora mellett ez a szív és a lélek filmje legyen. Számára Trianon ugyanis nem politikai állásfoglalás kérdése.

Neki már az is elég lenne, ha a kettészakított faluban a székely himnuszba rokona halálát beleéneklő, vagy az Erdélybe bevonuló és őt kislányként ölébe kapó magyar katona sírjánál szavaló székely néni képe megmaradna mindenkiben.

A személyes "magántrianonokról" szerinte ugyanis kevés szó esik.

Neki is van személyes kötődése, bár csak nemrég tud róla: 2012-ben tudta meg, hogy nagymamája az ezeréves határon született. 

Ami a franciaországi forgatási élményeit illeti, Vujity Tvrtko elmondta, hogy "soha nem gondolta volna, hogy egy könyvnek lehet aurája, de ennek a szerződésnek van". Dr. Suha György volt ENSZ-diplomatával a magyarok közül elsőként kérték ki a békediktátum eredeti példányát. A kérdéssel, hogy más történésznek miért nem jutott ez eddig eszébe, nem foglalkozik.

Arra a kérdésemre, hogy látná-e értelmét a film külföldi nyelvekre történő lefordításának, azt válaszolja, hogy

ami nekünk sorstragédia, az jól láthatóan senki másnak. Egyes francia cukrászdákban például Trianon az egy lekváros-csokis sütemény...

És minden országnak megvan a saját problémája.

Nem elsütve a film újdonságait, csak néhány példát említek meg az eddig nem ismert információkból vagy nézőpontokból. Kiderül például, hogy a korabeli újságok szerkesztői megrajzolták több állam térképén is, hogy mi lett volna, ha nem velünk, hanem velük történik meg a trianoni tragédia. 

A dokumentumfilm - bár a koronavírus miatt sok forgatás elmaradt - több helyszínen játszódik, így láthatunk például a Nagy-Trianon kastélyban történtekről a korabeli filmkockákon túl mai képeket is. Szó esik a kevésbé ismert, de szintén 1920-ban aláírt úgynevezett Spitzbergák-szerződésről is, melynek alapján a Jeges-tengeri szigetcsoporton jár nekünk, magyaroknak, egy talpalatnyi terület.

Az adatokon és hivatalos dokumentumokon túl a film személyes elbeszélésekkel van átszőve, a már említett székely családi történeteken kívül megtudhatjuk azt is, hogyan lehet úgy meghúzni egy határvonalat, hogy a ház még az egyik oldalon van, de a sertésól már a másikon.

A filmet az ATV mutatta be, mely az alábbi linken megnézhető:

Összeállította: Sáhó Eszter