Az összetartozást hirdeti 750 éve a pálos rend.

Kisvideóban tájékoztat bennünket a pálos rendi Bátor Botond szerzetes, hogy a székelyföldi Hargitafürdőn a rend új kolostort épít, mégpedig alapítójuknak, Boldog Özsébnek az életpéldája szerint - az emberekkel és a környezettel való összetartozás tudatában.

A virtuális felvételek alapján az épület valóban belesimulni látszik a magashegyi, erdős tájba, mely a meglévő templomot és a plébániaépületet kiegészítve nemcsak a szerzetesek szálláshelyét biztosítja majd, hanem látogatók, zarándokcsoportok fogadására is alkalmas lesz.

De kik is azok a pálosok?

Özséb atya 1246-ban döntött úgy, hogy remeteségbe vonul a Pilis hegyeibe. A remeteségben Isten egy alkalommal látomás által szólította meg. Apró lángokat látott az erdőben, melyek remete társait jelképezték, és amelyek önmagukban kicsik és gyengék voltak. Majd ezek a lángok egymáshoz közeledtek és egyesülve, nagy, erős láng-oszloppá álltak össze. Megfejtve a jeleket, Özséb – az összetartozás jegyében – összegyűjtötte azokat a remete társakat, akik szerte az erdőben hasonló küldetést éreztek magukban. Aztán befogadták az újonnan alakuló közösségbe azokat, aki szerte az országban ezt az életformát és küldetést élték, akik imában és vezeklésben küzdöttek a világ jobbításáért.

Az azóta boldoggá avatott rendalapító a mai Kesztölc falu közelében, a Szent Kereszt tiszteletére monostort és templomot épített, az új rend védőszentjévé pedig Remete Szent Pált választotta.

Így született meg Magyarországon a pálos rend, mely - többek között - a nemzet összetartozásának megerősödéséért, egységéért, a szeretet növekedéséért, lelki felemelkedéséért imádkozott és hozott áldozatot, és teszi ezt a mai napig.

A rend női ága még váratott magára: Csipke Rózsa alapító nővér vezetésével az új szerzetes közösség Esztergomi Boldog Özséb Engesztelő Nővérei néven (2004-től Első Remete Szent Pál Monasztikus Nővérei) 1990 tavaszán alakult meg Márianosztrán. 2003 júliusában a Pálos Rend elfogadta a Közösséget a Rend induló női ágának, mivel szükségét érzik annak, hogy apostolkodó, egyre nehezebb pasztorációs életüknek erősebb imaháttere legyen. Céljuk az egész világ, és különösen a magyarok megszentelődése, az általuk gyakorolt életáldozatok, legfőképpen a bűnökért való imádságos engesztelés által.

Boldog Özséb halálának 750. évfordulója alkalmából a pálosok 2020 januárjában emlékévet hirdettek. Országjáró körútra indult a - járványügyi intézkedések miatt most ugyan parkolni kényszerülő - Pálos Busz, mely a "Pálosan szép az élet!" című mozgó kiállítással mutatja be a rend történetét, és azt, hogy pálosnak, s általában szerzetesnek, szerzetespapnak lenni teljes élet, amely nem a bezárkózás, hanem a kiteljesedés útja.

Napjainkban hazánkon kívül Lengyelországban, Erdélyben, Németországban, Olaszországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Horvátországban, Szlovákiában, Csehországban, Lettországban, Angliában, Spanyolországban, a Dél-Afrikai Köztársaságban, Kamerunban, Ausztráliában és az USA-ban, 73 rendházban, több mint 500 pálos rendi szerzetes él. A Magyar Pálos Rend új tartományfőnöke június 1-jétől Puskás Antal atya, a budapesti Sziklatemplom házfőnöke, aki Csóka Jánost váltotta hivatalában.

A rend erdélyi megtelepüléséről, és az új kolostorépületről az alábbi videó tájékoztat részletesebben: 

A szemlét készítette: Sáhó Eszter
(Forrás: palosrend.hu, palosnoverek.hu, palosbusz.hu, nyitókép: youtube.com)