A Magyar Orvosi Kamara a megoldási javaslatait is leírta.

"A hálapénz néven ismert jelenség az 1950-es évek óta van jelen az egészségügyben. Először borravaló jellegű jövedelemkiegészítésként terjedt, de mára már az egészségügyi rendszer informális szervező erejévé lépett elő, mely súlyos társadalmi károkat okoz, és gátol minden ésszerűsítést, transzparenciát az egészségügyi rendszerben."

Ezzel a felütéssel kezdődik a Magyar Orvosi Kamara (MOK) 2020. május 12-én közzétett összefoglaló elemzése az egészségügyben elterjedt, számla nélküli jövedelemről. Dr. Kincses Gyula MOK elnök a SZEMléleknek adott korábbi interjújában már kifejtette a hálapénzről alkotott véleményét, melyet akkor úgy foglalt össze, hogy "szeretnénk tisztességgel, munkajövedelemből és nem hálapénzből élni, illetve szeretnénk a hálapénz torzító hatásait elfelejteni, ennek a kárait, hátrányait nem nyögni."

A most általa jegyzett, "A hálapénz problémája és megoldási lehetősége" című dokumentum leszögezi, már a "hála" szó sem stimmel, hiszen a jelenség a kis összeghatárú ajándéktól egészen a korrupcióig terjedhet. Mivel a hivatalos statisztikán kívül eső jelenségről van szó, mérni is nagyon nehéz a lakosság által így kiadott összegek nagyságát.

Csak becsült adatok vannak, melyek szerint a magyar lakosság évi 20-100 milliárd forint között hálálkodik az orvosoknak.

A MOK elemzése szerint a hálapénz-rendszer fennmaradása alapvető károkat okoz, meghiúsít minden korszerűsítő – rendszertisztító, transzparenciát növelő kormányzati intézkedést és szándékot, és olyan közvetett hatásai is vannak, melyre elsőként talán nem is gondolnánk. A hálapénz ugyanis nemcsak hogy túlkezelésre, indokolatlan ellátások generálására ösztönöz, valamint jogtalan előnyt biztosít a gazdagabb, vagy kapcsolati tőkével rendelkező betegnek a szegényebbek kárára, hanem konzerválja az egészségügy torz belső viszonyait, feudalizmusát is.

A hálapénz ugyanis elsősorban a régebb óta szolgáló, és a ranglétrán előrébb tartó főorvosokat illeti, akik emiatt nem fogják átadni betegüket a fiatalabb kollégának, sőt, részt sem vehetnek a kezelésében. Ez - amint írják -

a kezdő orvosoknál pályaelhagyást és/vagy az ország elhagyását nagymértékben elősegítő tényező, mivel esélyt sem látnak arra, hogy belátható időn belül anyagi biztonságot teremtsenek a családalapításhoz.

A hálapénz kivezetésére a MOK az alábbi intézkedések együttes alkalmazását látja indokoltnak:

• megfelelő bér biztosítása (a MOK ez év elején kidolgozta az orvosok bértábláját, amely az orvosok itthon tartáshoz minimálisan szükséges összegre, az osztrák bérek 55%-ára épül)
• jól szabályozott, transzparens ellátórendszer - a betegeknek tudniuk kell, hogy milyen ellátásokat milyen feltételekkel, hol és mikor kaphatnak meg
• a jogi helyzet tisztázása - jelenleg a hálapénz SZJA-köteles jövedelem, vagyis nem illegális, a MOK azonban úgy látja, nehéz elválasztani a valós hálát és a (vélt) hátrány elkerüléséért adott paraszolvenciát, ezért a generális jogi tiltás pártján áll
• az ellátási hiány csökkentése - a lakosság zömének egy társadalmilag elfogadott határidőn belül hozzá kellene jutnia a szolgáltatásokhoz
• legális piac működtetése - a közfinanszírozási rendszeren túlmutató egyéni igények elismerése és ezek legális kielégítése (pl. a választott szülészorvos munkaidőn túli jelenléte egy szülésnél, a prémium felszereltségű kórtermek igénylése, diagnosztikai eszközökhöz való rendelési időn túli hozzáférés)
• erős kormányzati kommunikáció és kampány a hálapénz kivezetése, és az egyszeri jelentős béremelés érdekében

Úgy néz ki, az orvostársadalom mellettük áll, mert egy általuk hivatkozott 2017-es kutatás szerint az orvosok 96%-a hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni.

A MOK abban bízik, hogy az orvosoknak juttatott megfelelő jövedelem csökkenti a paraszolvencia elfogadásának hajtóerejét, illetve elfogadhatóvá teszi a tiltását, a betegek pedig az átlátható, független és megbízható betegellátási minőségi mutatók használatával meggyőzhetőek, hogy nem kapnak jobb ellátást a paraszolvenciáért cserébe.

Remélik, hogy a fentiek eredményeképpen a hálapénz társadalmi megítélése is megváltozik, az évtizedeken át elvárt és eltűrt formából a tiltott kategóriába kerül, és ez lehetővé teszi egy transzparens, egészséges működésű és fejlődésű egészségügy kialakulását.

(Nyitókép: penzcentrum.hu)