Vendégszerzőnk, Asztalos György járt utána, honnan erednek azok az időről-időre visszatérő állítások, melyek szerint az egyházi iskolás gyerekek sokkal jobban járnak, mint az állami társaik. Írásából néhány részletet közlünk, a teljes tanulmány itt érhető el.
Ha a Google keresőjébe beírom az „egyházi iskolák finanszírozása” keresőszót, akkor képtelen állításokat megfogalmazó cikkeket látunk: „Háromszor többet ér egy gyerek, ha egyházi iskolába jár?” (HVG 2017. május 16.), „Négyszer többet költ a kormány az egyházi iskolákban tanulókra, mint az állami diákokra” (Index 2019.05.08.), „Jelenleg ugyanis négyszer annyi pénz jut egy egyházi iskolában tanuló diák oktatására: az állami iskolákban ez az összeg 80 ezer, míg az egyházi intézményekben 320 ezer forint.” (Mérce 2019 nov. 12.)
Sajnos ezeknek az abszurd állításoknak egyes kutatók tanulmányai adnak alapot. Ami szintén sajnálatos, hogy sokan ezekre az adatokra hivatkoznak előadásaikban és cikkeikben.
Hiteles forrásmunkának fogadom el: A közoktatás indikátorrendszere 2019 című munkát, melyet a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Bizottság támogatásával a Közgazdaság-Tudományi Intézet készített.
A csúsztatás főleg abból adódik, hogy a költségvetési tételekből önkényesen kiemelnek olyan oszlopot, ahol az egyházak többet költenek egy tanulóra, mint az állam, és elhallgatják azokat, ahol fordított helyzet van.
A valóságban a forrásmunkám szerint egyedül a dologi kiadások azok, ahol az egyházak összességében jobban járnak. Ezt viszont ellentételezi az „egyéb kiadás” tétel, ami viszont az állami intézményekben magasabb.
A következő grafikonon az egyes intézménytípusok költségvetését látjuk öt tételre bontva:
A grafikonokon az látszik, hogy összességében az egyházi tanintézmények közül az általános iskolák és gimnáziumok jobban járnak, az óvodák, szakgimnáziumok, szakközépiskolák meg rosszabbul, mint az állami intézmények.
A különbségeket okozhatják, hogy a fenntartóknál más arányban vannak jelen a kis iskolák, és a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumok.
Sokszor az a vád is elhangzik, hogy az egyházak saját forrásból is tesznek pénzt az oktatásba. Ennek mértékéről hadd szerepeljen itt egy idézet a forrásomból: „A nem állami iskolákra vonatkozóan csak a központi költségvetési támogatások összege szerepel e kiadások között, az iskolák fenntartói által más forrásból finanszírozott további kiadások nem. A nem állami kiadásokat is figyelembe véve tehát a kiadási adatok valamivel magasabbak lennének, de ez aligha jelent néhány század százaléknál nagyobb különbséget.”
Sokszor félreértésre ad okot az egyházi kompenzáció is. Például kiszámítják, hogy mennyit költött az egyház és az állam 2018-ban egy gyerekre, a különbözetet viszont a következő évben számolják el.
A nagyobb szakmai korrektség talán elejét venné az olyan abszurd állításoknak, hogy az egyházak négyszer annyi pénzt kapnak egy gyermekre, mint az államiak, hiszen ez nem a párbeszédet, hanem az ellenségeskedés létrejöttét erősíti.
(Nyitókép: pecsiegyhazmegye.hu)
