Egy katolikus bajorországi hetilap értékelte hazánkat.
Irányított közvélemény címmel jelent meg április 26-án a müncheni érsekség területén megjelenő hetilap, a Münchner Kirchenzeitung hasábjain egy elemző cikk Magyarországról. Az egyházi oldalról közelítő szerző elsősorban a szabad véleménynyilvánítás aktuális helyzetével foglalkozik, de összefoglaló jelentést ad olvasóinak általában a magyar egyházak, az oktatás, a kisebbségek és a szegénység helyzetéről is.
Az írás külön foglalkozik a véleményszabadság fogalmával, melyhez a médiaetika helyi szakértőjét, a müncheni Filozófiai Főiskola professzorát, Alexander Filipovic-ot idézik:
„A véleményszabadság többet jelent, mint hogy különféle korlátok nélkül, szabadon elmondhatom, amit gondolok. Az is beletartozik, hogy a legkülönfélébb forrásokból informálódhatok, és azokat összevethetem egymással.”
A cikkben többször megszólal Burkhard Haneke, a kelet-európai régióban, így Magyarországon is aktív Renovabis katolikus segélyszervezet ügyvezetője is. Haneke szervezete – helyi egyházi intézményekkel együttműködve - többek között egy olyan katolikus hálózat létrejöttében is közreműködött hazánkban, mely a hátrányos helyzetű roma gyerekek és fiatalok integrációját segíti.
A cikk írója a magyar miniszterelnök személyével kezdi az elemzést, aki, mint írja „az elmúlt években folyamatosan a szalagcímek visszatérő témája”. Az Európai Unió többi tagállama általában az elszigetelődő politikáját bírálja, de elismeri, hogy személye hazájában nagy tekintélynek örvend. A nehéz időkben – mint amilyen a 2015-ben kezdődött migrációs válság vagy a mostani vírushelyzet – egyfajta megmentőként és krízismenedzserként tekintenek rá, mely szerepét ő maga is megerősíti időről-időre visszatérő megszólalásaiban.
A magyar média állapotáról Haneke azt állapítja meg, hogy
Magyarországon senki nincs korlátozva véleményének nyilvános elmondásában, a kormányt kritizáló vélemények azonban a hagyományos médiafelületeken mégsem tudnak érvényesülni.
Ezt arra vezeti vissza, hogy az elmúlt években egyre több médiacég az állam irányítása alá került, ennek következtében pedig a közvélemény tudatos irányítása is lehetővé vált. Mint mondja, az egyoldalú tájékoztatás ellensúlyozásaként az internet egyre nagyobb szerepet kaphat. Szerinte egy erős ellenzék is hiányzik, amely ilyenkor "megmozdul", és képes kihasználni a nyilvánosság erejét.
Az ügyvezető azt is elmondta, hogy az egyházakkal szemben a jelenlegi kormányzat viszonylag bőkezű.
Üdvözlendőnek tartja, hogy megjelennek a politikában a keresztény értékek, és hogy például a katolikus iskolák, melyeket a kommunizmusban betiltottak, vagy a felújításra szoruló egyházi épületek is, jelentős támogatásban részesülnek.
A véleményszabadság kérdésére visszatérve azonban, szerinte ezek a támogatások okot is nyújthatnak arra, hogy az egyházi vezetők olykor dilemmába kerüljenek: meggondolják ugyanis, hogy megfogalmazzák-e nyilvánosan esetleges kritikáikat a kormányzattal szemben. Ellenpéldát is hoz ugyanakkor arra, mikor nem a szavak, hanem a tettek bizonyítottak: a 2015/2016-os migrációs válsághelyzetben ugyan nem szólalt meg az egyház, de a katolikus Caritas jelentős segítséget nyújtott a menekülteknek Magyarországon.
A publikáció ezek után a szegénység mértékével is foglalkozik, mely állításuk szerint a perifériákon lévő falvakban sújtja leginkább a lakosságot, azon belül is elsősorban az idős korosztályt.
A roma kisebbség helyzetéről, melynek javításában Haneke szervezete is aktívan részt vesz, azt mondja, hogy „az oktatás hiányának, a tartós munkanélküliségnek és a szegénységnek az ördögi körében vannak”.
A magyar lakosság körében pedig még mindig nagy az ellenérzés és a diszkrimináció a cigányokkal szemben. Elismerően nyilatkozik azonban az egyházi programokról, külön kiemelve a roma pasztorációval megbízott Székely János püspök munkáját, akit nagyon elkötelezettnek tart, és akivel ők is folyamatosan együtt dolgoznak.
(Forrás: Münchner Kirchenzeitung, nyitókép: pixabay.com)
