Nem volt könnyű katolikusként idehaza eligazodni az elmúlt hetek liturgikus szabályai között – május elején sem sokkal világosabb, hogyan tovább.
Már épp kezdett volna bejáratódni az online misék március közepén útjára indult – eleve átmeneti jellegű – országos rendszere, amikor egy április végén tett politikusi bejelentés nyomán sokan azt hihették: itt a vége, újra lehet misére menni a templomokba. Néhányan helyesen vették észre, amit azóta egyre többen felismernek: ez nem így működik. A kormányzat csupán a hatósági szabályozás kapcsán hoz(hat) döntéseket, liturgikus rendelkezéseket a területileg illetékes egyházi vezető – rendőrnyelven szólva – foganatosíthat.
Nem véletlen, hogy a félreértések elkerüléséhez a Magyar Kurír megkérdezte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtószolgálatát, akik április 30-án jelezték, hogy "elemezzük a helyzetet és a lehetőségeket". Aztán másnap, május 1-jén már saját közleménnyel jelentkeztek a hazai katolikus főpásztorok, amely alapján az a benyomása támadhat a hívőnek – az április 2-án közreadott korábbi nyilatkozathoz hasonlóan –, hogy az egyházi vezetők is feltaláltak egy olyan nyelvezetet, amiből csak nagyfokú szellemi koncentrációval lehet kihámozni a leglényegesebb, mindenkit érdeklő információt. Az teljesen tiszta, még ha kicsit komplex megfogalmazás is, hogy "A nyilvános liturgia végzéséről, illetve a szentségek kiszolgáltatásának módjáról az egyes megyéspüspökök az Egyházi Törvénykönyv 838. kánonja alapján a helyi körülmények és lehetőségek, valamint az egészségügyi előírások figyelembe vételével döntenek majd", ám az ugyanebben a közleményben később olvasható kijelentés, miszerint "A még mindig fennálló veszélyhelyzetre való tekintettel visszavonásig továbbra is érvényesek a 637/2020. sz., március 17-én kelt rendelkezésünkben foglaltak", már zavarba hozhatja a laikus olvasót. Abban a rendelkezésben ugyanis az áll, hogy "a nyilvános liturgia 2020. március 22., nagyböjt 4. vasárnapjától a templomokban szünetel". Az, hogy "Budapesten és ott, ahol az állami szabályok változatlanok maradtak, további intézkedésig a korábbi egyházi rendelkezések érvényesek" azért vet fel kérdéseket, mert amint nemrég beszámoltunk róla, van olyan budapesti plébánia (és talán nem is csak egy), ahol lehet áldozni a nem nyilvános szentmisét követően. Ami megint nem teljesen igazodik a nevezett rendelkezéshez kiadott liturgikus útmutató azon pontjához, miszerint "Kivételes (és csakis kivételes esetben!) megengedett az áldoztatás".
Mindez nem szőrszálhasogatás, hanem annak a "kreatív káosznak" az érzékeltetése, amely a magyar katolikus közösségeket 2020 tavaszán jellemzi. Nagyon sokan szeretnének ugyanis világosan látni, mit lehet, mit nem lehet, illetve ha lehet (mert lám, lehet), hol, mikor és miként lehet gyónni, áldozni.
Több egyházi vezetővel beszéltem magam is május első napjának délelőttjén, akik egységesen megerősítették, hogy
miután a járvány is területileg eltérően érinti hazánk régióit, minden egyházmegye vezetője egyénileg hoz döntést és azt kommunikálni is fogja.
E sorok írásakor már kiderült, hogy amíg a keleti végeken, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében Palánki Ferenc püspök döntése nyomán "Húsvét 4. hetének hétfőjétől (május 4.) újra a hívő nép személyes részvételével ünnepelhetjük a szentmisét" bizonyos iránymutatások betartása mellett, addig a Székesfehérvári Egyházmegyében "további intézkedésig a korábbi egyházi rendelkezések (2020. április 02.) maradnak érvényben, tehát nincs engedélyezve a nyilvános szentmisék (hívek részvételével) bemutatása a templomokban", Spányi Antal püspök egészen konkrét, üdvözlendő indoklást is fűzött döntéséhez. Egyrészt "Fejér megye az országban a harmadik legfertőzöttebb terület. Ebben a helyzetben nem látjuk indokoltnak a budapesti rendelkezéseknél enyhébb szabályok bevezetését." Másrészt "Az egyházmegye nem akar belső megosztottságot, feszültséget kelteni a budapesti, ill. Pest-megyei plébániák és a többi plébániák között." Ráadásul
"Az egyházmegye el szeretné kerülni a „miseturizmus” jelenség megerősödését más egyházmegyékből, vagy plébániákról, mivel ez komoly járványügyi veszélyforrást jelentene a helyi (hívő) közösségre, és feszültséget okozna a helyi lakosság körében."
Nyilván egyik célzás sem általános óvatosságból fakad, hanem eléggé konkrét utalás az adott egyházmegyéhez tartozó Előszállás esetére. Az ottani plébános ugyanis autós miséket szervezett, amelyek formálisan a templomon kívül zajlanak, mégis személyes részvétel mellett. Aztán ő maga volt kénytelen azt kérni, hogy a távolabb lakók és a média munkatársai legyenek szívesek tiszteletben tartani a helyi közösség belső békéje iránti igényt – beindult ugyanis az a bizonyos "miseturizmus".
És a történet ezzel nem ért véget, ugyanis az autós miséket szervező Mihályi Miklós atya (ő látható a jelenlegi cikk nyitóképén) egy közleményt juttatott el hozzánk, miszerint május első vasárnapján olyanra kerülhet sor, ami eddig nem adatott meg: áldoztatás is lesz az előszállási autós miséken, a biztonsági körülmények betartásával. Az "Örömhír májustól" című közleményét az alábbiakban közöljük.
"Ahogy már beszámoltunk róla, az előszállási plébánia hívei a szükséghelyzetben is összejönnek a vasárnap méltó megünneplésére. Úgy élik meg ezt a közösségi élményt, hogy figyelembe veszik az országos kijárási korlátozást, valamint maximálisan betartják az ajánlott egészségügyi előírásokat. Együtt imádkozzák a szentmisét, autóikból a béke kézfogást helyettesítve, mosolyogva integetnek egymás felé.
Az aktív részvételhez tartozik, hogy a sofőrök úgy vesznek részt az oltárszolgálatban, hogy az úrfelmutatáskor hosszan nyomják az autódudákat. Látszólag teljes a részvétel, valami, Valaki azonban egyre jobban hiányzik. Az Oltáriszentség vételében való részesedés a szentáldozás által. Ez a vágy mára teremtő erővé növekedett és megszületett az ötlet a biztonságos szentáldozásra, melyre május első vasárnapján kerül sor az előszállási autós szentmisén.
Amikor hazánk szomorúan tekint a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kényszerű elhalasztására, örömteli pillanat, hogy Jézus újra és újra el akar hozzánk jönni a szentáldozásban – és feltárta ennek megfelelő lehetőségét is. Sokan szeretnének ebben részesülni, mégis az országos felhívással együtt mondjuk: MARADJ OTTHON! Az előszállási autós szentmisék kizárólag a helyi egyházközség autós tagjai részére kerülnek bemutatásra! Ünneplésünk formája esetleg példa lehet más közösségek számára is, ahol adottak a feltételek és lehetőségek.
Örömmel szeretnénk már most jelezni, hogy a járvány veszélyének elmúltával 2021 tavaszán tartjuk meg Előszálláson az Országos Hálaadó Autós Misét, melyre egész Kárpát-medencéből várunk vendégeket."
Mihályi Miklós
plébános
Tehát egy nappal a kormányzati rendelkezés érvénybe lépését megelőzően, május 3-án legalábbis arra készülnek Előszálláson, hogy szentmise is lesz (nem a templomban), amelynek részeként mostantól áldozásra is lehetőség nyílik (óvintézkedések betartásával).
A "zavaros helyzet", amire egy vidéki plébános saját tapasztalatai alapján nemrég utalást tett, mindezek fényében egy ideig még velünk marad. A székesfehérvári püspök megszólalása nagyon is életszerű, ugyanis egyáltalán nem alaptalan feltételezni, hogy a szentmiséken személyesen megjelenni vágyók olyan népmozgalmat indítanak el a következő időszakban, ami akár "vírusexportként" is felfogható.
Ha lehet, még nagyobb felelősség hárul mostantól a hívekre, hogy mindenki fogadja el a vezetők által meghozott döntéseket – ne kibúvót keressünk, hanem türelemmel és keresztényi elkötelezettséggel járuljunk hozzá, hogy lehetőleg ne a káosz növekedjen, hanem a kreativitás!
