A Taizéi közösség hivatásával összhangban jóra használja a karantén idejét.
A közösségre jellemző az egyszerű és modern szertartásrend, amelyben igen fontos szerepet kapnak az egyedi hangzásvilágú, de könnyen megtanulható és énekelhető meditatív énekek. A szertartásokban kifejeződik a közösség nemzetközi és ökumenikus jellege. Ezt élték meg nagy erővel, amikor százan énekelték - fiatalok idősek, papok, laikusok, a legkülönbözőbb országokban, mégis otthonaikban a Nada Te Turbe, magyarul Ne félj, ne aggódj kezdetű éneket:
