A szombathelyi püspök a hazai katolikus főpásztorok közössége által kiadott Megújulás a szeretetben című körlevélről fogalmazta meg gondolatait.

Mélyszegénység, migráció, demográfiai kihívások, gazdasági egyenlőtlenség – ilyen súlyos problémákat tárgyal a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tavaly novemberben közreadott dokumentuma. Az MKPK Caritas in Veritate Bizottságának elnöke a Magyar Kurírnak beszélt ezen témakörök aktualitásairól. A teljes interjú ide kattintva olvasható, az alábbiakban néhány gondolatot idézünk Székely Jánostól.

A menekültválság igen sok emberben felvetette a kérdést, hogyan kell ehhez az új helyzethez emberségesen, az evangélium szellemében, ugyanakkor a nemzeti identitásunkat és megmaradásunkat nem feladva hozzáállnunk. Hasonlóképpen egyre többen érzékelik, hogy a népességfogyás olyan méreteket ölt, amely lassanként visszafordíthatatlanná válik, és sokan keresik a folyamat megállításának lehetőségeit. Éppígy égető kérdés hazánkban a legszegényebbek, köztük a romák helyzete, amelyen ha nem tudunk javítani, az az egész nemzet számára beláthatatlan negatív következményekkel járhat.

Az Egyház segíthet a demográfiai krízis megoldásban a család értékének felmutatásával, a házasságra való felkészítéssel, családos közösségek létrehozásával. Az állam is tudna tenni ezért a célért – az eddigi családokat erősítő és támogató rendelkezéseken túl – a megfogant élet védelmében hozott intézkedésekkel, a krízishelyzetben levő édesanyák még intenzívebb segítésével, a családi életre nevelés programjának kiterjesztésével. Sokat tehetne a média is a családbarát kultúra megteremtéséért.

míg a rendszerváltozás idején még a romák kb. 87 százalék-a dolgozott, addig 1993-ban már csak a munkaképes romák 28 százalékának volt munkahelye. Néhány év alatt a korábban dolgozó romák több mint kétharmada veszítette el az állását. Bár ez a helyzet némileg javult az utóbbi években, a cigányság munkához juttatása ma is kulcsfontosságú feladat. A roma fiatalok iskolázottsága sokat javult az utóbbi évtizedekben, ám sajnos manapság is nagyon sok roma fiatal hagyja el végzettség megszerzése nélkül a középiskolát. Sokak számára rendkívül nehéz a nyomorból való kitörés.

a migráció egyik legfőbb oka a Földünkön megtalálható óriási gazdasági egyenlőtlenség, igazságtalanság. Egyre kevesebbek kezében összpontosul a tőke, így egyre kevesebb helyre megy a haszon is. „Ez a gazdaság öl!” – ahogyan Ferenc pápa megfogalmazta. A magyar püspökök dokumentuma hangsúlyozza, hogy megfelelő szabályozással meg kell állítani a vagyonkoncentrációt. A Föld lakóinak 17 százaléka nem jut tiszta ivóvízhez. Földünkön kb. 200 millió olyan keresztény él, akiknek alapvető emberi jogai sérülnek. A dokumentum két alapigazságot fogalmaz meg. Egyrészt a befogadó államnak van joga a határainál megállítani a bevándorlót, elbírálni a kérelmét, mérlegelni, hogy hány és milyen bevándorlót tud befogadni. Fontos, hogy a nemzetek megőrizhessék a kultúrájukat, identitásukat, ez ugyanis a Teremtő által adott és akart gazdagsága egy emberi közösségnek. A határok megléte és védelme az egyes nemzetek kultúrájának, biztonságának, fennmaradásának eszköze – írja a püspökkari nyilatkozat. A bevándorlónak kötelessége a befogadó ország értékeit, vallását, kultúráját tiszteletben tartani. Ugyanakkor a dokumentum azt az igazságot is megfogalmazza, hogy ha valahol a Földön az emberhez méltó élet lehetősége veszélybe kerül, akkor az egész emberiség felelőssége, hogy segítsen. A Földet a Teremtő minden embernek szánta.

A járvány talán pozitív következményekkel is fog járni. Talán sok emberben újra felértékelődnek egyes értékek, mint a család, a hit, a helyi gazdaság, a szerénység, az egymásnak való segítés, a szeretet. Talán sokan arra is ráébrednek, hogy az emberi élet igazi célja nem az egyre több termelés és az egyre több fogyasztás. Nem mennyiségre, hanem minőségre, szellemi, emberi értékekre kellene törekednünk.

(Forrás: Magyar Kurír)