A hazai katolikus világtalálkozóval párhuzamosan zajló evangélikus kezdeményezés célja nem a szembehelyezkedés, hanem a megerősítés.

Amint néhány napja hírt adtunk róla a SZEMléleken, a Magyarországi Evangélikus Egyház 2020-at az Úrvacsora Évének nyilvánította. Hivatalosan január 7-én indították el a különleges időszakot a keresztény felekezet budapesti központjában, ahol felvázolták a meghirdetés szándékát, betekintést nyerhettünk a kapcsolódó programok sokaságába, valamint elhangzott az erre az alkalomra született himnusz is.

– Haladunk a látható egység felé, de az Úrvacsora még elválaszt bennünket egymástól – mutatott rá beszédében Fabiny Tamás evangélikus püspök-elnök arra a nyilvánvaló kontrasztra, ami az Úrvacsora Éve és a szintén idén hazánkban rendezendő katolikus esemény, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alaptematikája között felfedezhető. Ám ez a sajátos – és részükről tudatos – együttállás a püspök szerint nem szembehelyezkedés, hanem megerősítés. Van ugyanis, ami még elválasztja a keresztény felekezeteket, de számos olyan terület is nevesíthető, ahol az elmúlt években jelentős közeledés volt tapasztalható.

– Ma még csak reméljük, hogy egyszer majd egységben lehetünk az oltárközösségben is, de addig még sok a tennivaló. Nem tartom jó útnak a könnyelmű ökumenét – ezt már a SZEMlélek érdeklődésére nyilatkozta a nyitóeseményt követően Fabiny Tamás.

A püspök a nyilvánosság előtt úgy fogalmazott: az Úrvacsora Éve segítséget kíván adni az evangélikus híveknek, hogy betöltsék társadalomformáló szerepüket. – Akkor leszünk ugyanis hitelesek, ha megerősödünk a hitünkben, ezt támogatja ez az esztendő – összegezte a kezdeményezés lényegét.

Ezt követően Gryllus Dániel lépett a mikrofonhoz, aki a dedikált esztendő himnuszának dalszerzőjeként beszélt hitéről és abból fakadó művészi tevékenységéről. – A Kaláka igazán ökumenikus csapat, hiszen ketten evangélikusok vagyunk, ketten katolikusok, és hármunk szülei katolikusok – mondta a dalnok, aki számos egyházi élményét, dalainak lelki motívumait idézte fel a hallgatóság előtt. Szavait követően el is énekelte Smidéliusz Gábor evangélikus lelkész közreműködésével a "Himnusz az égi-földi kenyérről" című szerzeményt, amelynek egyik érdekessége, hogy a szövegét az ismert katolikus alkotó, Lackfi János fogalmazta meg. Érdekes szembesülni azzal a ténnyel, hogy míg a katolikus világtalálkozóra évek óta sokfős stábbal készülők próbáltak ugyan, mégsem tudtak ezidáig egy mottódalt kiválasztani és azzal az előkészületet segíteni (jelen állás szerint nem is lesz új himnusza az eseménynek, helyette az 1938-as szerzeményt fogják "leporolni"), addig az evangélikusok könnyedén megoldották ezt a feladatot.

Hafenscher Károly, a magyarországi evangélikus zsinat lelkészi elnöke az Úrvacsora Évének élményjellegét hangsúlyozta beszédében. - Szeretnénk, ha ennek az időszaknak a hatására megerősödne az emberekben az Istennel és egymással való találkozás élménye. Ennek jegyében szeretnénk megerősíteni a helyi közösségeket, jobban oda kívánunk figyelni minden egyes emberre. Regionális szinten is szeretnénk jobban átélni az összetartozás élményét, hogy a közösségépítés által ne csupán hallható, de látható is legyen az Ige. Országosan tudományos konferenciákat szervezünk, amelyek a múlt feldolgozása mellett arra is jó alkalmat biztosíthatnak, hogy testvéri szemmagasságban beszélgessünk egymással - foglalta össze a programsorozatként is értelmezhető kezdeményezés pilléreit Hafenscher Károly. Fontos feladatnak nevezte, hogy "ne klisékben gondolkodjunk, hanem valóban ismerjük meg egymást", sikerüljön hatékonyan elérni és aktivizálni a fiatalokat. Utóbbi célt számos zenés, kulturális program szolgálja majd, képzőművészeti pályázatot is hirdetnek hamarosan.

– Az Úrvacsora Évének legfontosabb törekvése, hogy képesek legyünk a lényegre figyelni. Ha ez megvalósul, az megerősít, megújít bennünket – zárta gondolatait a zsinat lelkészi elnöke.