Az utóbbi időkben a katolikus egyházban jelentősen megváltozott a szentté avatás szemlélete - Ferenc pápa több szentet kanonizált, mint elődei az utóbbi 421 évben.

Az utóbbi időben nagyobb létszámú csoportokat is az oltár dicsőségére emelhetnek és nemcsak a hősies erényeket felmutató egyes keresztényeket. Ez a változás döntő mértékben a tömegével lemészárolt vértanúknak köszönhető, akiket éppen ezért „tömegével”, vagyis nagy számban avat szentté az egyház.

A szentek és boldogok száma azóta nyomon követhető, hogy V. Sixtus pápa 1588-ban az Immensa Aeterni Dei kezdetű apostoli konstitúciójával megalapította a Rítusok Szent Kongregációját, melynek feladata volt, hogy pontosan rögzített menet keretében folytassák le a boldoggá és szentté avatási eljárásokat. Attól kezdve napjainkig 1726 személyt avattak boldoggá a pápák, de az arányosság nagyon változó. Az 1592 és 1978 közötti időszakban, vagyis 386 év alatt összesen 302 szentet kanonizáltak. Nagy változást először IX. Piusz pápa hozott, majd Szent II. János Pál pápa 1978-tól kezdve. A jelzett első időszakban 1558-tól 1846-ig 64 szentet kanonizáltak, jóllehet voltak időszakok, amikor 10-20 éven át nem történt szentté avatás. Ugyanakkor XIII. Benedek pápa például 1724 és 1730 között 10-et is szentelt.

IX. Piusz pápa hosszú, 32 éves szolgálata során 52 szentet iktatott be, majd XIII. Leó 18 szentet kanonizált 25 év alatt, míg XI. Piusz 34, XII. Piusz pápa pedig 33 szentet avatott. Szent XXIII. János rövid pápasága alatt csak tízet avatott szentté és ezzel az összes szentek száma 302 volt. Szent II. János Pál pápa 27 év alatt 482 lelket avatott szentté, ami a korábbinak duplájánál is nagyobb. XVI. Benedek pápa „visszafogottan” csak 44 szentet kanonizált, viszont Ferenc pápa eddigi hat éve alatt összesen 898 szentet avatott, többet, mint az elődei együttesen 421 év alatt, mely időszakban 828 keresztényt kanonizáltak.

Ezt az abszolút „ferenc-pápás” rekordot az említett szemléletváltás hozta, aminek eredménye lett az a rendkívüli esemény, amikor Ferenc pápa 2013. május 12-én szentté avatta azt a 800 vértanú boldogot, akiket a dél-olaszországi tengerparti Otranto városában öltek meg hódító török katonák az 1480. július 29-i ostromot követően, minthogy a várvédő pugliai lakosok inkább a halált vállalták, semmint hogy áttérjenek az iszlám hitre. Boldoggá avatási eljárásukat 1539-ben kezdeményezte az otrantói egyházmegye, majd 1771. december 14-én avatta őket boldoggá XIV. Kelemen pápa. Ehhez hasonló nagyobb létszámú szentté avatások már adódtak Szent II. János pápa idején is: 1988-ban 117 vietnami vértanút, majd 2000-ban 119 kínai vértanút avatott szentté, akik a XIX. századi Kínában és Vietnamban szenvedtek vértanúhalált.

(Forrás: vaticannews.va)